A vártnál nagyobb mértékben esett vissza a japán GDP

A tavalyi utolsó három hónapban a tokiói gazdasági tervezési hivatal (EPA) adatai szerint 1,4 százalékkal zsugorodott a japán GDP az előző negyedévhez képest, amikor 1 százalékos visszaesést mutattak ki. Az elemzők most átlagosan 1-1,1 százalékos csökkenésre számítottak; a tényadat a harmadik legnagyobb mértékű negyedéves visszaesés volt, amit valaha is kimutattak Japánban. A teljes tavalyi naptári évben a GDP csak 0,3 százalékkal nőtt az 1998-ban elszenvedett 2,6 százalékos visszaesés után, miután az első félév erőteljes fellendülését kioltotta a következő két negyedév gyenge teljesítménye.
Az október-decemberi időszak visszaesésében az elemzők szerint a GDP mintegy 60 százalékát adó magánfogyasztás gyengélkedése játszotta a legnagyobb szerepet: negyedéves összehasonlításban 1,6 százalékkal esett vissza az utolsó negyedévben az előző három hónap 0,2 százalékos csökkenését követően.
Ehhez nagymértékben járult hozzá az év végi jutalmazások korábbiaknál alacsonyabb szintje, a bérek csökkenése, az export lassulása, a költségvetési kiadások visszafogása és a gazdaságélénkítő csomagok kifulladása. A GDP-deflátor a tárgyidőszakban 1,5 százalékkal visszaesett az előző negyedévhez képest. Ennek alapján érthető, hogy a Bank of Japan kormányzótanácsának legutóbbi üléséről kiadott jegyzőkönyv tanúsága szerint ismét hitet tett a nulla kamatláb monetáris politika folytatása mellett, de terítékre került az inflációs célkitűzés kérdése is.
Hivatalos és független elemzések egyaránt biztató jelként értékelik, hogy a GDP mintegy egyhatodát adó állóeszköz-beruházások a július-szeptemberi időszakban kimutatott 1,6 százalékos visszaesést követően 4,6 százalékkal nőttek. Az utolsó negyedév GDP-csökkenését egyszeri hatások következményének tekintő Szakaija Taicsi, az EPA vezetője szerint az e hónappal végződő pénzügyi év egészében elérhetik a tervezett 0,6 százalékos GDP-bővülést, mert az idei első három hónap negyedéves növekedése eléri az ehhez szükséges 2 százalékot. Egyes elemzők korainak tartják a kincstári optimizmust, mert bár az ipari termelés, a vállalati nyereségek és az értékesítések nőnek, valamint a beruházások is jól alakulnak, továbbra is kérdéses, hogy a magánfogyasztás mikor tér magához.
A piacok vegyesen reagáltak a GDP-adatokra: a tokiói Nikkei-225 tőzsdeindex idei legnagyobb veszteségét szenvedte el - 560 ponttal -, és 19 190 ponton zárt. A tízéves japán államkötvények hozama a pénteki 1,82-ról 1,83 százalékra emelkedett, a tokiói kereskedési időben a dollárt még 106 jen felett jegyezték, majd a japán fizetőeszköz jelentős erősödésnek indult az euróval szemben is.
B. P. A.