Sch„tzen figyelmeztette a boszniai illetékeseket: amenynyiben a reformfolyamatban az IMF további halogatást tapasztal, akkor a szervezet májusban vagy júniusban tényfeltáró bizottságot küld Szarajevóba, ami a program további csúszását eredményezné. A muzulmán-horvát föderáció kormánya még mindig nem tett eleget az IMF ajánlásának; a parlament felsőháza múlt hónap elején a javasolt 925 millió márka plafon helyett 940 millió márkás idei költségvetést hagyott jóvá. Sch„tzen szerint a javasoltnál nagyobb költségvetést az IMF abban az esetben lenne hajlandó elfogadni, ha abból 25 millió márkával többet fordítanak a központi kormány költségvetésére és külföldi adósságszolgálatra. A kormánynak azt is garantálnia kellene, hogy nem szélesíti tovább a korrupció melegágyát képező adókedvezmények körét.
A szakértő megerősítette, hogy a hitelrészlet átutalásának elhalasztása a Bosznia gazdasági újjáélesztésére már dollármilliárdokat áldozó, a piaci reformok késlekedése miatt már amúgy is elégedetlen nyugati kormányok számára is negatív üzenet volna. Az IMF számításai szerint a boszniai gazdaság az idén már 12-15 százalékos növekedés elé nézne, amennyiben a reformokat a megfelelő ütemben végrehajtották volna.
Sch„tzen ugyanakkor elismerte azon eredményeket, amelyeket a bosnyák kormány a gazdaság átalakításában az 1998-ban aláírt, 104 millió dolláros hitelmegállapodásban foglaltaknak megfelelően elért, és ami eddig összesen 72 millió dollár átutalását tette lehetővé. Bosznia két autonóm entitása az elmúlt időszakban létrehozta a vámuniót és jelentős mértékben egységesítette az adórendszert; halad a bankrendszer és a szocialista korszakból örökölt fizetési rendszer átalakítása.
Mehmed Alijagic pénzügyminiszter-helyettes kijelentette: bízik abban, hogy a parlament a jövő héten a költségvetési és az adótörvény mindazon módosításait elfogadja, amelyek az IMF-hitelek elnyeréséhez szükségesek.
A mostani készenléti hitel harmadik részletének átutalását követően az IMF szorgalmazni fogja az adórendszer reformját, beleértve a hozzáadottérték-adó bevezetését. A pénzintézet, mint általában, az adóalap minél szélesebb körre való kiterjesztését és alacsony adókulcsokat javasol - a túladóztatás és a bonyolult engedélyeztetési eljárás megszűnése a vállalkozások fellendülését és a külföldi befektetők nagyobb érdeklődését eredményezheti.
G. S.
