A mindössze 2 millió lakosú Szlovénia az egy főre jutó bruttó hazai terméket tekintve 9900 dollárjával - ami csaknem kétszerese a magyarországinak - magasan kiemelkedik a közép-európai volt szocialista országok közül, és az inflációt a függetlenség elnyerését követő 1992. évi 207 százalékról tavaly már 6,1 százalékra sikerült leszorítani. Szakértők szerint az eredményeket veszélyeztetik a szakszervezetek béremelési követelései, amelyeket általános sztrájkfenyegetéssel nyomatékosítanak. Nemcsak a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emelését akarják elérni, de az orvosok, ápolónők, tanárok és közalkalmazottak helyzetének javítását is.
Helyi elemzők attól tartanak, hogy amennyiben a kormány politikai okokból engedményeket tesz, az éves infláció az idén jelentősen túllépheti az előirányzott 6,2 százalékot, és meghiúsíthatja a kormány szándékát, hogy a költségvetés hiányát a GDP 1 százaléka alá szorítsa le.
Tavaly Szlovéniában a GDP 4 százalékos növekedésével egyidejűleg 3,3 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó reálbér. A kormány erre az évre a tavalyival azonos mértékű, 4 százalékos GDP-növekedés mellett 2,5 százalékos reálbéremelést irányzott elő. A szakszervezetek ezt nem fogadják el, és a kormánynak azt javasolják, hogy a béremelések korlátozása helyett inkább a kiadások általános csökkentésére koncentrálja erőfeszítéseit. Tavaly a büdzsé összkiadása az előző évi 43,8 százalékról a GDP 44,8 százalékára emelkedett, ami az EU 47,6 százalékos átlagánál még mindig kevesebb.
Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy bár a szlovéniai átlagbér közel 30 százalékkal elmarad az olaszországi és ausztriai átlagtól, az ugyancsak szomszédos horvát és magyar szintet több mint 50 százalékkal meghaladja. A legutóbbi választások előtt Janez Drnovsek kormányfő a kiterjedt sztrájkok hatására kénytelen volt engedni a közalkalmazottak béremelési követeléseinek, ami a 3,5 százalékos GDP-növekedéssel egyidejűleg a bruttó átlagbérek 4,9 százalékos emelkedését, illetve 9,9 százalékos inflációt eredményezett.
Bár Drnovsek kitartóan hangoztatja, hogy ezúttal nem hajlandó hasonló engedményekre, szakértők szerint a kisebbségben kormányzó koalíció parlamenti támogatottsága meglehetősen ingatag, különösen mióta kiderült, hogy a balközép liberális demokrata párt partnere, a konzervatív néppárt az ellenzé-ki kereszténydemokratákkal való együttműködést fontolgatja; a 90 tagú ljubljanai törvényhozásból a kormány így már csak 30 szavazatra számíthat.
G. S.
**** KERETBEN ****
Eurokötvény-kibocsátás
Szlovénia 2010. március 24-én lejáró, tízéves futamidejű eurókötvényt bocsát ki 400 millió euró összegben, 6 százalékos kamatszelvénnyel, a Deutsche Bank és a francia BNP Paribas szervezésében. A ritkaságnak számító szlovén kötvények iránt nagy az érdeklődés. Az évente egyszer kamatot fizető papírokat 99,49 százalékra árazták be, ami 73 bázispontos hozamfelárnak felel meg az irányadó, 2010 januárjában lejáró német államkötvények pénteki árfolyamát tekintve és 62 bázispontos hozamprémiumnak az 5,5 százalékos kupont tartalmazó, hasonló futamidejű francia államkötvényekhez képest. Tavaly márciusban Szlovénia 86 bázispontos felárat fizetett az azonos kondíciójú és összegű kötvények kibocsátásakor. Szlovénia külföldi valutában jegyzett hosszú lejáratú adósságainak besorolása a Moody's Investors Service hitelminősítőnél a befektetési kategória középső régiójába tartozó A3, míg a Standard & Poor'snál az azonos kategóriát jelentő A. Mindkét besorolás a közép-kelet-európai országok között a legmagasabb.
(REUTERS)