Nem érinti a gazdaságpolitikát a norvég kormányváltás

Norvégia elektromosenergia-fogyasztásának legnagyobb hányadát a környezeti szempontból tisztának tekintett vízi erőművekben előállított áram fedezi, és a kormány most sem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az importfüggőség csökkentése érdekében megépüljenek az ország első gázturbinás erőművei. Azzal érvelt, hogy utóbbi - a föld legtöbb államában környezetkímélőnek tekintett - technológia még nem érte el azt a fejlettségi szintet, amelynek révén az emissziós gázoknak ne lennének káros hatásai. A 165 tagú törvényhozás legnagyobb frakcióját adó munkáspárt és a konzervatívok szerint azonban alternatívaként csak a dániai és a lengyelországi széntüzelésű erőművekből importált energia jöhet szóba, azok pedig még inkább károsítják a környezetet.
A többség ezek után leszavazta a kormányt, ám a norvég alkotmány ez esetre nem írja elő a különben jövő szeptemberben esedékes parlamenti választások előrehozatalát; V. Harald király már fel is kérte a korábban pénzügyminiszteri és olajügyi miniszteri tapasztalatokat szerzett, közgazdász végzettségű, 40 éves Stoltenberget az új kormány megalakítására.
A politikai csatározás alig befolyásolta az üzleti életet; elemzők szerint a költségvetési és a gazdaságpolitika terén aligha várható lényeges változás. Mindazonáltal többségük arra számít, hogy Stoltenberg gazdaságpolitikája közelebb áll majd a többi európai országéhoz, mint elődjéé, s főként az infláció kézbentartására koncentrál majd. Ezen a téren várhatóan leginkább a saját pártján belüli ellenállást kell majd leküzdenie.
Az első pénzpiaci reakciók változatlan bizalmat tükröznek, sőt a korona árfolyama pénteken 8,1170 korona/euróról 8,0935 korona/euróra erősödött. A tőzsdeindex alig változott, miután szerdán az emelkedő olajárak hatására 1464,25 ponttal történelmi magasságra emelkedett.
G. S.