Meghaladta az eurózóna átlagát a svéd növekedés

A tavalyi utolsó negyedévben az előző negyedévhez képesti 0,8 százalékos növekedés motorja a lakossági fogyasztás és az export volt. A fogyasztást az európai összehasonlításban igen alacsonynak számító kamatszint, a kivitelt pedig az erősödő európai kereslet lendítette fel; a tőzsdeindex 44 százalékot emelkedett a negyedév során, az exportmegrendelések pedig decemberben 11 százalékkal ugrottak meg az előző hónaphoz képest.a
A most közzétett statisztikai jelentésnek különös fontosságot ad, hogy a kormányzó szociáldemokrata párt e hét végén dönt arról, kezdeményezzék-e az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozást. Az eurózónán belül tavaly átlagosan 2,2 százalékkal nőtt a GDP.
Elemzők szerint a svéd gazdaság növekedési trendje a folyó évben töretlenül folytatódni fog, noha a most közzétett adatok kissé elmaradtak a várakozásoktól: elemzők az utolsó negyedévre vonatkozóan éves szinten 4,3 százalékos, az egész 1999. évre vonatkozóan 3,9 százalékos GDP-emelkedést jeleztek előre. A kormány februárban a korábbi 3,0 százalékról 3,4 százalékra módosította az idei évre előirányzott GDP-növekedés mértékét, ami azonban még mindig elmarad a Riksbank által becsült 3,7 százaléktól, illetve az elemzői konszenzustól.
A gazdaság túlfűtöttségét és az inflációs nyomás erősödését megelőzendő a svéd jegybank február elején - sokak számára váratlanul - 50 bázisponttal, 3,75 százalékra emelte a repokamatot, és általános vélemény szerint az e hó 23-án esedékes inflációs jelentéssel egyidejűleg újabb emelésre keríthet sort.
Az államadósságot kezelő hivatal tegnap bejelentette, hogy a svéd költségvetés idei többlete a korábban becsült 30 milliárd korona helyett 100 milliárd koronára (11,4 milliárd dollárra) duzzadhat. A hivatal becslései szerint a svéd állam 95 milliárd korona bevételhez juthat a Telia AB távközlési vállalat részleges privatizálásából.
G. S.