Brüsszel differenciál a második körösök között

Brüsszeli tudósítónktól:
Az általános elv az, hogy az úgynevezett helsinki csoportba tartozó államok - Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia és Szlovákia - esetében országonként legalább öt fejezetet nyitnak meg, ám a felkészültebbekkel ennél több is sorra kerülhet. Az első, "luxemburgi" csoportnál még minden ország esetében hét fejezetet nyitottak meg az első tárgyalási fordulóban. Most mindegyik tagjelölttel megnyitják a kis- és középvállalatok, tudomány és kutatás, oktatás és képzés, külkapcsolatok és közös kül- és biztonságpolitika fejezetet. Románia kivételével mindegyiküknél megnyitják még a kulturális és audiovizuális fejezetet, Lettország, Litvánia és Szlovákia ehhez még a versenypolitikát és statisztikát is hozzáveheti, Málta pedig az utóbbi kettő helyett az iparpolitikáról és távközlésről tárgyalhat. A fejezetek kiválasztása megfelel a bizottság tavaly őszi országjelentésének, amelyben képet adott a hat tagjelölt felkészüléséről. Ebben is Románia zárta a sort, míg Málta tűnik a legelőrehaladottabbnak a közösségi joganyag átültetésében. A bizottság - a helsinki csúcs szellemének megfelelően - arra törekszik, hogy legalábbis technikai értelemben a második csoport felzárkózhasson az elsőhöz.
Jóllehet a brüsszeli bizottság csak javasol és a döntés az EU minisztertanácsára vár, kevéssé valószínű, hogy ettől eltérő forgatókönyvet választanának. Az érdemi tárgyalásokra legkorábban áprilisban kerülhet sor, és egyelőre annyi biztos, hogy az EU soros elnökségét ellátó portugál kormány szándéka szerint júliusig egy főtárgyalói és egy miniszteri szintű forduló lesz.
GORDON TAMÁS