Brüsszeli tudósítónktól:
Aligha véletlen, hogy az EU brüsszeli bizottságának bővítésért felelős tagja, Günter Verheugen a jelöltekhez vezető körútja során utolsóként kereste fel Máltát a héten -Romano Prodi bizottsági elnök társaságában. A szigetország már 1993-ban teljesítette a tagság feltételeit, ám a Munkáspárt hatalomra kerülésekor, 1996-ban jegelte a felvételi kérelmet. Két esztendővel később ismét a Konzervatív Párt alakíthatott kormányt, ahhoz azonban már későn, hogy Málta az első csoporttal együtt kezdje meg a tárgyalásokat, hiszen a bizottságnak ismét véleményt kellett alkotnia az ország állapotáról. Prodi és Verheugen most biztosították a kormányt: Málta hasznot húzhat a differenciálás elvét hangoztató új tárgyalási stratégiából, vagyis felzárkózhat az első csoporthoz. Az EU 2000-2004 között 38 millió euró támogatást nyújt a közösségi joganyag meghonosításához és lényegében az ország felvevőképességétől függ, hogy mennyi hitelt vesz igénybe az Európai Befektetési Banktól (EIB).
Valletta már 1970-ben társulási megállapodást írt alá a Közös Piaccal, amely két ötesztendős szakaszban kilátásba helyezte előbb a szabad kereskedelem, majd a vámunió megteremtését. A szabad kereskedelem nem jött létre, így az egyezményt minden évben automatikusan meghosszabbították, majd a konzervatív kormány benyújtotta a felvételi kérelmet. Az 1998-as fordulat - amelyet különben az üzleti élet is támogatott - ismét elérhető közelségbe hozta a csatlakozást; a kormány 2003-ra tűzte ki a céldátumot. Az ország valószínűleg derogációt kér a hajóipar, a szolgáltatás és a mezőgazdaság egyes területein. A halászat és általában a mezőgazdaság a szigetország bruttó nemzeti termékének ugyan csak 3 százalékát adja, de a mélyen gyökerező agrártradíció miatt a legapróbb változtatás is a lakosság jelentős részét érinti. A két szolgáltatási kulcsszektort, a turizmust és a hajójavítást ugyancsak féltik az EU-versenytől, a külföldi tőke térnyerésétől és népszerűtlen a külföldiek korlátlan ingatlanszerzése is.
GORDON TAMÁS
**** KERETBEN ****
Az EU brüsszeli bizottsága új erőfeszítéseket tesz az egységes belső piac működését akadályozó bürokratikus eljárások leegyszerűsítésére. Az EU-országokban becslések szerint évente a GDP 3-5 százalékát emészti fel az üzleti életet terhelő különböző bürokratikus eljárások, engedélyezések költsége. Ezekért a bürokratikus szabályokért a bizottság szerint általában nem Brüsszel, hanem a tagállamok minisztériumai a felelősek. A bizottság már 1996-ban hadat üzent az egységes belső piac működését mesterségesen akadályozó rendelkezéseknek és életre hívta az úgynevezett SLIM programot (egyszerűbb törvénykezést a belső piacért angol rövidítése), ám ez kevéssé bizonyult hatékonynak. A SLIM tevékenységét felmérő elemzésében a bizottság most azt vállalja, hogy az eddigieknél jobban támogatja a programban dolgozó nemzeti szakértők - országonként a kormányt és a "felhasználókat" maximum öten-öten képviselik - munkáját. A testület a szakértők jelentését, vagyis a rendelkezések ésszerűsítésére tett javaslatokat követően hat hónapon belül konkrét intézkedésekkel, jogi korrekciókkal áll elő. A felesleges bürokrácia megszüntetése érdekében a SLIM már javaslatai kidolgozásával párhuzamosan konzultál az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal.
Az EU brüsszeli bizottsága új erőfeszítéseket tesz az egységes belső piac működését akadályozó bürokratikus eljárások leegyszerűsítésére. Az EU-országokban becslések szerint évente a GDP 3-5 százalékát emészti fel az üzleti életet terhelő különböző bürokratikus eljárások, engedélyezések költsége. Ezekért a bürokratikus szabályokért a bizottság szerint általában nem Brüsszel, hanem a tagállamok minisztériumai a felelősek. A bizottság már 1996-ban hadat üzent az egységes belső piac működését mesterségesen akadályozó rendelkezéseknek és életre hívta az úgynevezett SLIM programot (egyszerűbb törvénykezést a belső piacért angol rövidítése), ám ez kevéssé bizonyult hatékonynak. A SLIM tevékenységét felmérő elemzésében a bizottság most azt vállalja, hogy az eddigieknél jobban támogatja a programban dolgozó nemzeti szakértők - országonként a kormányt és a "felhasználókat" maximum öten-öten képviselik - munkáját. A testület a szakértők jelentését, vagyis a rendelkezések ésszerűsítésére tett javaslatokat követően hat hónapon belül konkrét intézkedésekkel, jogi korrekciókkal áll elő. A felesleges bürokrácia megszüntetése érdekében a SLIM már javaslatai kidolgozásával párhuzamosan konzultál az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal.