Marad a kínai politika

A kínai költségvetés hiánya idén a tavalyi 179,7 milliárd jüanról (1 dollár=8,278 jüan) 229,9 milliárdra (28 milliárd dollár) emelkedik, ami a bruttó hazai termék 2,6 százalékának felel meg - közölte tegnap a pénzügyminiszter, aki az idei költségvetés tervezetét ismertette a törvényhozás előtt. Az idei büdzsébe - a tavalyival ellentétben - belefoglalták az államkötvények után fizetendő kamattörlesztéseket is, ezek 74,9 milliárd jüant tesznek ki.
A kormány tervei szerint a bevételek 7,9 százalékkal, 690,4 milliárdra, a kiadások 12,3 százalékkal, 920,3 milliárd jüanra emelkednek, a külkereskedelmi forgalom 3 százalékkal bővül.
Hsziang hangsúlyozta, hogy folytatni kell az eddigi gazdaságpolitikát, amely 1998-ban 7,8, tavaly 7,1 százalékos GDP-növekedést hozott, emelte az életszínvonalat és biztosította a társadalmi stabilitást. E költségvetési politikának köszönhetően az állótőke-beruházások a tavalyi 5,2 százalékkal szemben mintegy 10 százalékkal emelkednek, 89,3 milliárd jüant költenek az infrastruktúrára, 16,5 milliárdot pedig az állami vállalatok technológiai fejlesztésére. A társadalombiztosítási szociális hálóra 70,7 milliárdot fordítanak, ennek háromnegyedét a közalkalmazottak jutalmazása és bérezése viszi el. A pénzügyminiszter közölte, hogy idén 438 milliárd jüan értékben bocsátanak ki államkötvényeket az adósságszolgálat és a költségvetési deficit finanszírozására.
Rekordméretű, a tavalyinál 12,7 százalékkal magasabb, 120,5 milliárd jüan az idei katonai költségvetés. A GDP 1,35 százalékát jelentő összeg nemzetközi összehasonlításban szerény, a valóságban azonban elemzők szerint ennek legalább a háromszorosát költik a világ legnagyobb, 2,5 milliós haderejére, mivel a fegyverbeszerzésekre szánt pénzt különböző tárcák költségvetésében rejtik el.
Folytatják az ország elmaradott nyugati területeinek fejlesztését, amire tavaly már az államkincstár kötvénykibocsátásaiból befolyt összegek 60 százalékát költötték. Kína területének több mint a fele tartozik ebbe a régióba, ahol az 1,3 milliárdos lakosság negyede él, de a GDP-nek csak 15 százalékát állítják elő. A pénzügyminiszter szerint számítani kell arra, hogy a városi munkanélküliek aránya a tavalyi 3,1 százalékról 3,5 százalékra emelkedik (megfigyelők szerint ez csupán töredéke a valóságos adatnak). Nem várható alapvető változás a három éve tartó deflációban: idén stagnálnak az árak, esetleg csekély növekedésük várható. A kormány 3,3 ezer milliárd jüanos kiskereskedelmi forgalmat remél, ami 7,1 százalékkal lenne magasabb a tavalyinál.
B. T. J.