Az észt gazdaság a jelek szerint lassan lábal ki az 1998 augusztusában kitört oroszországi válság okozta recesszióból, miután a rubel leértékelése lényegében az orosz piac elvesztését eredményezte. Az új piacok keresését és a fellendülést ezt követően a nyugat-európai gazdaságok gyenge konjunkturális helyzete akadályozta meg. A bruttó hazai termék, amely a tavalyi első negyedévben 5,6 százalékkal, majd a másodikban 2,3 százalékkal csökkent, a harmadik negyedévben stagnált, és az elemzők a negyedik negyedévre már számottevő növekedést vártak. Az előrejelzések 2 és 6 százalék között szóródtak.
Az elemzők meglehetősen bizonytalanok a vártnál kedvezőtlenebb GDP-adat okait illetően; a jelenséget egyesek leginkább a továbbra is gyengélkedő belföldi kereslettel, míg mások inkább a csak lassan bővülő exportkereslettel magyarázzák. A kivitel tavaly decemberben 4,1 milliárd korona (1 dollár = 16,09 korona) volt, azaz az egy évvel korábbi 4,2 milliárd koronától is elmaradt. Ez némileg beárnyékolja az idei kilátásokat is, ám az év egészét illetően az elemzők mindenképpen növekedést várnak. A végleges negyedik negyedévi adatokat és a GDP tavalyi egész évi alakulását májusban teszi közzé a statisztikai hivatal.
(NAPI)
