Egy-másfél éven belül elérkezhet az idő az indiai szuverén adósság Ba2 besorolásának pozitív irányú felülvizsgálatára - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek John Rutherford, az amerikai hitelminősítő elnöke. Ezen az értékelésén nem változtatott az öt hónapja működő kormány új költségvetési tervezete sem: a súlyos deficit mellett nem vártak forradalmi változásokat a gazdaságpolitikában, de a kedvező véleményhez elegendőek a kilátásba helyezett óvatos reformtervek. A pozitívumok közé sorolta az indiai jegybank függetlenségének növelését, a munkajogi szabályok liberalizálásának tervét, a növekvő hajlandóságot a külföldi tőke és technológia befogadására, valamint a kincstári tulajdoni arány csökkentését az állami bankokban.
Dzsaszvant Szinhá pénzügyminiszter költségvetési javaslatában a GDP 5,1 százalékának megfelelő hiányt tervez az április 1-jével induló pénzügyi évre; a folyó pénzügyi évre 4 százalékot terveztek, a tényleges arány valószínűleg 5,6 százalék lesz. Az idei terv megvalósítását elsősorban a Pakisztánnal tavaly vívott, 50 napos határháború borította fel; a pénzügyminiszter - mint mondta - most kénytelen volt hozzájárulni ahhoz is, hogy az új költségvetés rekordösszeget fordítson a védelemre. Míg a kiadások összességükben 11 százalékkal nőnek, a katonaiak 28,2 százalékkal, 13,4 milliárd dollárra emelkednek. Szinhá lehetővé tenné, hogy a külföldi befektetők az eddigi legfeljebb 30 helyett 40 százalékos részesedést is szerezhessenek indiai cégekben; befektetési bankárok szerint egyedül ez 5 milliárd dollár friss tőkét hozhat az országnak. A tőzsdén mégis estek az árfolyamok, mert a jelenlegi 10-ről 20 százalékra akarják emelni a hazai cégek osztaléka után fizetendő adót, és fokozatosan leépítik az exporttal kapcsolatos adókedvezményeket.
A jelenlegi háromkulcsos - 8, 16 és 24 százalékos - hozzáadottérték-adórendszert egykulcsossá alakítják, s csak a 16 százalékos adó maradna meg. Az ezzel járó áremelkedést részben ellensúlyozná a fogyasztási cikkek importvámjának csökkentése 40-ről 35 százalékra. Jelentős előrelépést szeretnének elérni a privatizációban is, különösen a feltőkésítésre szoruló állami bankoknál, a költségvetés ugyanis nem rendelkezik az e művelethez szükséges pénzzel. Ennek érdekében a jelenlegi 51 százalékos minimumról 33 százalékra szállítják le az állam kötelező részesedését ezekben a bankokban.
B. T. J.
