BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nem emelt kamatot az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tegnapi ülésén változatlan szinten hagyta az eurózóna kamatait. A döntés értelmében az irányadó kéthetes repokamat 3,25 százalék, a betéti kamat 2,25 százalék, a marginális hitelkamat 4,25 százalék maradt. Elemzők szerint voltaképpen a kamatemelés elhalasztásáról született döntés.

2000. március 3. péntek, 00:00

Az ECB ülését megelőzően némi zavart okozott a piacokon, hogy Hans Eichel német pénzügyminiszter a Financial Timesban megjelent nyilatkozatában a térség javuló gazdasági fundamentumait tükröző erős euró mellett szállt síkra. Francia kollégája Christian Sautter pedig arról beszélt sajtóértekezletén, hogy az infláció elleni harcot jobban segíti az euró erősödése, mint a kamatszint emelése.
Az egy hónappal ezelőtt a kamatokat 25 bázisponttal emelő ECB nemleges döntése azonban így sem volt meglepő, miután a múlt héten a bank alelnöke, Christian Noyer lehűtötte a kamatemelési várakozásokat. A szigorítás ellen szólt elemzők szerint az a presztízsszempont is, hogy az ECB még a látszatát is el kívánta kerülni annak, hogy a devizapiac, amelynek résztvevői a héten újabb mélypontra taszították az euró dollárral szembeni árfolyamát, pánikszerű reakcióra tudja kényszeríteni a monetáris politika alakítóit. Az eurózóna emelkedő inflációja, amelynek 12 havi értéke januárban elérte az ECB 2 százalékos plafonját, valamint a gyorsuló gazdasági növekedésről napvilágot látott legutóbbi adatok ugyanakkor abba az irányba mutatnak, hogy inkább előbb, mint utóbb eljön a kamatemelés ideje; elemzők szerint valójában a szigorítás elhalasztásáról döntöttek tegnap.
A kormányzótanács ülését követően az ECB elnöke, Wim Duisenberg egyértelműen a térség árstabilitásának növekvő kockázatáról és az M3 pénzmennyiségi mutató növekedésének a 4,5 százalékos célkitűzést folyamatosan meghaladó mértékéről beszélt. Az eurózóna gazdaságáról szólva kifejtette, hogy a tavalyi harmadik negyedév óta az erőteljes növekedés és a fogyasztói bizalom javulásának jelei mutatkoznak, ami idén várhatóan az egész évben folytatódni fog. Duisenberg szerint Európának az az érdeke, hogy a közös valuta erős és stabil legyen, és az euró árfolyamának eddigi alakulása azért ad okot aggodalomra, mivel nem tükrözi a térség gazdaságának erejét, az importárakon keresztül pedig középtávon növeli az infláció felgyorsulásának kockázatát. A döntés bejelentését követően a dollárral szemben kismértékben gyengülő euró árfolyama később 0,9770 dollárig szaladt fel, majd erőteljesen gyengülni kezdett.
B. P. A.

Ez is érdekelhet