A vártnál gyorsabb volt az olasz GDP-növekedés

A bruttó hazai termék (GDP) 1999-ben 1,4 százalékkal, vagyis a németországi GDP-növekedéssel egyező ütemben gyarapodott - jelentette tegnap a római statisztikai hivatal (ISTAT), hozzátéve, hogy az 1998. évi GDP-növekedési mutatót 1,3 százalékról 1,5 százalékra, az 1997. évit pedig 1,5 százalékról 1,8 százalékra módosította. A költségvetési hiány/GDP-arány a kormány 2,4 százalékos előirányzatával szemben 1,9 százalékra csökkent az előző évi 2,8 százalékról, ami 1961 óta a legalacsonyabb érték. Az államadósság/GDP-arány az előző évi, 116,3 százalékra módosított szintről 114,9 százalékra enyhült, miközben a költségvetés elsődleges többlete is 5,3 százalékról 4,9 százalékra csökkent.
A fellendülést jelzi, hogy tavaly a beruházások éves szinten 4,4 százalékkal, a háztartások kiadásai pedig 1,7 százalékkal bővültek, de a közületi fogyasztás csak 0,8 százalékkal nőtt. Az export 1999-ben 0,4 százalékkal, a kereskedelmi többlet pedig az előző évi szint közel felére, 25,35 ezer milliárd lírára csökkent.
A kormány bízik abban, hogy a javulófélben lévő konjunktúra idén az eurózónán belüli partnerekéhez közeli, akár 2,5 százalékos gazdasági növekedést indukálhat - jelentette ki a napokban Giuliano D'Amato kincstárügyi miniszter, hozzátéve, hogy a hivatalos 2,2 százalékos előirányzaton egyelőre nem kívánnak módosítani.
A fogyasztói árindex a 11 olasz nagyvárosban végzett felmérések adatai szerint februárban éves szinten az előző havi 2,2 százalék után 2,4 százalék lett, távolodva az Európai Központi Bank (ECB) által előírt 2 százalékos plafontól. Az inflációs veszély a közelgő kollektív bértárgyalások kapcsán is szóba került; a legnagyobb országos érdekképviseleti szervezet, a CGIL részéről Giorgio Cremaschi amellett érvelt, hogy a munkáltatóktól - a német IG Metall szakszervezethez hasonlóan - az inflációt meghaladó mértékű béremelést kell követelni.
A Moody's Investors Service most közzétett országjelentése elismeréssel szól az évtizedek óta legjobb formáját mutató olasz államháztartásról, de egyúttal figyelmeztet, hogy a javak, a szolgáltatások és a munkaerő piacának további liberalizációjával párhuzamosan az állami szféra átalakítását is folytatni kell.
G. S.