Megugrott az infláció az eurózónában

A januári 2 százalékos inflációs index a legmagasabb 1997 januárja óta, és meghaladja a Dow Jones hírügynökség által megkérdezett elemzők 1,9 százalékos átlagos előrejelzését. Decemberben még 1,7 százalékos, tavaly januárban pedig 0,8 százalékos volt az Eurostat által számított harmonizált fogyasztói árindex. Az energiaárak nélkül számított maginfláció csak 1 százalék volt januárban - ugyanannyi, mint decemberben -, szemben az egy évvel korábbi 1,3 százalékkal. Az energiahordozók egy év alatt 12 százalékkal lettek drágábbak az eurózónában. A tizenöt tagú EU egészében 1,8 százalékos volt az infláció.
Az Eurostat közölte, hogy januártól új módszerrel számítja a harmonizált árindexet: több áruféleséggel kalkulál, és módosult az egyes országok súlya is az indexen belül.
Az ECB február havi jelentésében jelezte, hogy ez némileg megnöveli az index értékét. A brüsszeli bizottság szóvivője közölte, hogy az infláció növekedése megfelel a várakozásoknak, és a bizottság fenntartja korábbi prognózisát, amely szerint az év második felében mérséklődik a fogyasztói árak emelkedésének üteme. A bizottság korábban 1,5 százalékos átlagos inflációt prognosztizált erre az évre (a legközelebbi előrejelzést április 11-én teszi közzé). Az elemzők a maginfláció emelkedésére számítanak a következő hónapokban, mivel az energiaárak emelkedése más fogyasztási cikkek árára is kihat. A legmagasabb inflációt, 4,4 százalékot Luxemburgban regisztrálták januárban, a legalacsonyabbat, 0,8 százalékot Nagy-Britanniában.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most közzétett jelentése kedvezőnek minősíti az eurózóna makrogazdasági kilátásait. A fogyasztói árak emelkedésének üteme megfelelő makrogazdasági politika esetén a gyorsabb növekedés nyomán keletkező inflációs nyomás ellenére nem fogja idén elérni a 2 százalékot - állítja az eurózóna első évének áttekintése alapján készült jelentés. Ha a béremelések üteme mérsékelt marad, akkor nem lesz szükség további kamatemelésre az infláció fékentartása érdekében. Segítene az áremelkedés ütemének visszaszorításában az is, ha végrehajtanák a szükséges strukturális reformokat, azaz megszüntetnék az egységes piac megvalósulásának útjában álló akadályokat. Az OECD fenntartja korábbi előrejelzését, amely szerint idén és jövőre 2,8 százalékkal bővül a GDP, és 1,5-1,6 százalékos lesz az infláció az eurózónában.
(NAPI)