Hétéves mélyponton a francia munkanélküliség

A munkanélküliség 1997 júniusában 12,6 százalékkal érte el a háború utáni legmagasabb szintet; az akkor hatalomra került balközép kormány azóta fokozatosan szorította le a jelenlegi, 1992 szeptembere óta a legalacsonyabb mértékre. A legtöbb új munkahely 1999 első felében az informatikai és a távközlési szolgáltatások területén keletkezett, majd később, a kibontakozó európai és az ázsiai gazdasági fellendülés nyomán, már a feldolgozóiparban is beindultak a munkásfelvételek.
A magánszektorban tavaly példátlanul sok, összesen 349 ezer új munkahely jött létre, s Christian Sautter pénzügyminiszter erre is alapozott, amikor kijelentette, hogy ez év végére a munkanélküliség várhatóan 10 százalék alá süllyed. A negyedik negyedév során létrejött 107,1 ezer új munkahely évtizedes rekordot döntött; elemzők ebből arra következtetnek, hogy a francia gazdaság teljesítménye a tavalyi 2,7 százalékot, valamint a 3,0 százalékos kormányzati előirányzatot túllépve akár 3,4 százalékkal is bővülhet.
Az álláskeresők száma januárban összesen 28 ezer fővel csökkent. Néhány iparágban, mint például az építőiparban kezd jelentős méreteket ölteni a képzett munkaerő hiánya: a szakmai szövetség becslé-sei szerint a francia építő-
ipar azonnal fel tudna venni közel 50 ezer tetőfedőt, ácsot, villanyszerelőt és gipszművest.
A párizsi kormány a privátszféra után a közel ötmillió állami alkalmazott nevében fellépő szakszervezeti tömörülésekkel is megpróbálta tető alá hozni a 35 órás munkahétre való átállásról szóló kollektív szerződést, ám a tárgyalások e hét elején megfeneklettek. A CGT, a CFTC, illetve az UNSA rendőrszakszervezet részéről arra hivatkozva utasították el a megállapodást, hogy a kormány nem garantálja a közalkalmazotti létszám bővítését.
G. S.