A közel 40 milliós Lengyelországba a rendszerváltás óta 38,9 milliárd dollár külföldi tőke áramlott be, míg a 10 milliós Magyarországra 22 milliárd - hívta fel a figyelmet a Bloomberg hírügynökség.
A legnagyobb befektető eddig Németország volt, összesen 6,1 milliárd dollárral, a második az Egyesült Államok 5,2 milliárddal, a harmadik Franciaország 2,4 milliárd dollárral.
Tavaly a Vivendi SA részéről érkezett a legnagyobb külföldi befektetés: a francia szolgáltatói csoport 1,204 milliárd dollárt fizetett az Elektrim Telekomunikacjában szerzett részesedéséért. Őt követte 1,2 milliárd dollárral a hollandiai székhelyű United Pan-European Communications (UPC), amely számos tévéstúdiót és kábeltelevíziós hálózatot vett meg. Adam Pawlowicz, a PAIZ vezetője a befektetések tavalyi csökkenését az oroszországi válsággal magyarázta, de a hivatal egyik szakértője szerint szerepet játszott benne a gazdasági növekedés lassulása is. Egyszázaléknyi GDP-növekedés 3-4 százalékkal növeli a közvetlen külföldi tőkeberuházásokat - állította a szakértő -, tavaly viszont az 1998-as 4,8 százalékról 4,1 százalékra lassult a bruttó hazai termék bővülése. Az idén 5 százalékosra tervezett növekedés viszont fellendülést ígér a tőkebeáramlás terén is. Pawlowicz úgy vélte, hogy idén 10-12 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetéssel számolhatnak, ami rekordot jelentene.
A fellendülés jelei azonban egyelőre váratnak magukra. Nem javult a várt mértékben a lengyel folyó fizetési mérleg hiánya januárban - közölte egy nappal a hivatalos adat megjelenése előtt, tegnap megjelent nyilatkozatában a varsói jegybank kormányzója, Hanna Gronkiewicz-Waltz. Decemberben 1,6 milliárd dollár volt a folyó fizetési mérleg havi hiánya; az egész éves deficit a bruttó hazai termék 7,6 százalékát tette ki. Elemzői vélemények szerint a januári hiány 1,1-1,2 milliárd dollár között lesz, szemben a tavaly januári 894 millió dollárral.
B. T. J.
**** KERETBEN ****
Lengyelország nélkül nincs értelme az Európai Unió bővítésének - jelentette ki Günter Verheugen, az EU brüsszeli bizottságának a szervezet bővítéséért felelős tagja. Ám mivel az első körben csatlakozásra váró országok közül Lengyelország a legnagyobb, vele szemben támasztják a legnagyobb elvárásokat is. A szejm és a szenátus tagjaival tartott varsói találkozón Verheugen figyelmeztette a honatyákat, hogy nem lenne szabad a külföldi befektetőket kizárni a földvásárlásból, márpedig Varsó ezen a téren 18 év átmeneti időt kér az uniótól. A mezőgazdaságot illetően Verheugen elmondta, hogy a lengyel agrárium 2000-től évi közel 1 milliárd eurót kap az uniós segélyalapoktól, ez az eddigi összeg négyszerese. Az EU-tagok mezőgazdasági alapjaiból azonban 2006-ig még akkor se jutna Lengyelországnak, ha akkorra fölvennék, mert az unió költségvetése addig az időpontig már készen van, s nem tartalmazza a lengyel mezőgazdaság támogatását.
Lengyelország nélkül nincs értelme az Európai Unió bővítésének - jelentette ki Günter Verheugen, az EU brüsszeli bizottságának a szervezet bővítéséért felelős tagja. Ám mivel az első körben csatlakozásra váró országok közül Lengyelország a legnagyobb, vele szemben támasztják a legnagyobb elvárásokat is. A szejm és a szenátus tagjaival tartott varsói találkozón Verheugen figyelmeztette a honatyákat, hogy nem lenne szabad a külföldi befektetőket kizárni a földvásárlásból, márpedig Varsó ezen a téren 18 év átmeneti időt kér az uniótól. A mezőgazdaságot illetően Verheugen elmondta, hogy a lengyel agrárium 2000-től évi közel 1 milliárd eurót kap az uniós segélyalapoktól, ez az eddigi összeg négyszerese. Az EU-tagok mezőgazdasági alapjaiból azonban 2006-ig még akkor se jutna Lengyelországnak, ha akkorra fölvennék, mert az unió költségvetése addig az időpontig már készen van, s nem tartalmazza a lengyel mezőgazdaság támogatását.
(GAZETA WYBORCZA)