A többségi állami tulajdonban levő UES élén a Putyin egyik fő támogatójaként és gazdasági súgójaként ismert Anatolij Csubajsz áll, aki bejelentette: összeállítottak egy tíz regionális áramszolgáltatót tartalmazó listát, s a rajta levő vállalatok közül először ötöt ajánlanak fel megvételre. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy a Világbank azzal a feltétellel nyújt szerkezetátalakítási hitelt az UES-nek, hogy növelik a magántulajdonosok részesedését az áramszolgáltatókban. A kormány egyes tagjai azonban hevesen tiltakoznak az állami vállalat felosztása ellen; Viktor Kaljuzsnij fűtőanyag- és energiaipari miniszter azzal vádolta az UES vezetését, hogy egyoldalúan akarnak dönteni olyan stratégiai kérdésekben, amelyek az egész országot érintik. Csubajsz azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az UES átalakítására vonatkozó tervet már tavaly júliusban jóváhagyta a kormány, és az része egy hosszú távra szóló globális átalakítási programnak.
Megosztottak az elemzők is: némelyikük szerint egyes kormánytagok azért utasítják el a szétdarabolást és az értékesítést, mert a közszolgáltatók szerintük arra valók, hogy olcsó energiával lássák el a népet, illetve hogy azon keresztül lehessen támogatni az ipart. Mások viszont úgy látják, a minisztérium joggal ellenzi a kiárusítást. Az áramtermelő szektor ugyanis olyan súlyos problémákkal küzd - nem fizetnek a fogyasztók, nincs hatékony tarifaszabályozás, nincs tisztességes nagykereskedői árampiac -, amelyeket nem lehet megoldani az egyes részlegek eladásával. A szóba jöhető külföldi befektetők közül is sokan vélik úgy, hogy szükség van az orosz áramszektor privatizálására, de csak hosszú távon. Számos regionális áramtermelő készpénz helyett csak barterben tudja behajtani követeléseit, emellett az államilag megállapított tarifák mesterségesen alacsonyan tartják az árakat.
Az UES Oroszország legnagyobb közszolgáltató vállalata, amelynek az országos hálózat működtetése mellett 70 regionális áramtermelőben is van részesedése. A vállalat közleménye szerint 1999 decemberére 49 százalék volt a készpénzes fizetések aránya az összesen belül, szemben az egy évvel korábbi 19 százalékkal.
SZ. M.
