Bár Varsó már két évvel ezelőtt törvényt fogadott el annak érdekében, hogy lehetővé váljék a verseny az energiaszektorban, ezzel egy időben létrehozta az energiahivatalt (URE) is az energiatermelő vállalatok által kért ár ellenőrzésére. A hivatal feladata megvédeni a fogyasztókat a természetes monopóliumok túlzott áremeléseitől addig, amíg ezt a funkciót a versenyen alapuló piaci viszonyok nem képesek betölteni. A befektetők ezzel szemben úgy látják, hogy az URE önkényes döntéseket hoz, amelyek ellen fellebbezni sem lehet, s az árakban nem engedi érvényesíteni a korszerűsítéshez szükséges hitelfelvétellel járó költségeket.
A külföldi befektetők a megnövekedett befektetési kockázatok miatt meglehetősen alacsony árakat ajánlottak a felkínált részvénycsomagokért.
A kincstárügyi minisztérium lendületet akar adni az évek óta húzódó energiaipari privatizációnak, és az idén hét erőművet kíván értékesíteni, közülük több, így a polanieci és a rybniki az ország legjobbjai közé tartozik. A 110 ezer embert foglalkoztató lengyel energiaszektor 17 elektromos erőműből, 19 kombinált erőműből és távfűtőműből, 33 áramszolgáltató vállalatból és a nagyfeszültségi hálózatot működtető cégből áll. Az ágazat könyv szerinti értéke 33 milliárd zloty (8,1 milliárd dollár), éves forgalma 60 milliárd zloty, de ugyanennyire lenne szükség fenntartásra, korszerűsítésre és bővítésre a következő nyolc évben. Ennek az összegnek a felét a 2002-ig végrehajtani tervezett privatizáció bevételeiből akarja előteremteni a lengyel kormány - eddig nem sok sikerrel.
Az egyik krakkói erőművet 1997-ben 80 millió dollárért adták el a francia Éléctricité de France-nak (EDF), egy évvel később nagy nehezen sikerült tőzsdére vinni a kis bedzini erőmű részvényeinek 25 százalékát. A lengyel Elektrim óriásvállalat tavaly megvette az ország második legnagyobb erőműve, a PAK 20 százalékát, cserébe vállalta, hogy 100 millió dollárral megemeli a PAK alaptőkéjét és nagy összegű beruházási programot hajt végre a soron következő tíz évben. A legnagyobb üzletkötésre egy hónappal ezelőtt került sor: a svéd Vattefall 235 millió dollárért - a szakértők szerint meglehetősen olcsón - megvette a lengyel főváros távfűtésének 98 százalékát és áramellátásának több mint felét biztosító Elektrocieplownie Warszawskie SA 55 százalékát (NAPI Gazdaság, 2000. január 28., 8. oldal).
Az áramszolgáltatók iránt valamivel nagyobb az érdeklődés: a kincstárügyi minisztérium több mint tíz ajánlatot kapott az ország legnagyobb áramszolgáltatójára, a Górnoslaskie Zaklady Elektroenergetycznére (GZE).
B. T. J.
**** KERETBEN ****
Hullámvölgyben a zloty
A múlt szerdai váratlan 100 bázispontos kamatemelés ellenére jelentősen meggyengült a zloty a múlt héten, mert a befektetőket aggasztják a holnapután nyilvánosságra kerülő januári folyó fizetési mérlegadatok. A lengyel jegybank ugyan az infláció emelkedésére hivatkozott a döntés indoklásakor és további kamatemelést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nem sikerül visszaszorítani a fogyasztói árak emelkedését, de az elemzők egy része szerint a jegybank lépésében a külgazdasági mérleg alakulásával kapcsolatos aggodalom is szerepet játszhatott. Az elemzők attól tartanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya januárban a korábban prognosztizált 750 millió-1 milliárd dollárnál is nagyobb. A varsói tőzsdén péntek délutánra 4,1475 zlotyra süllyedt az árfolyam a dollárhoz képest, a 4,1089 zloty nyitóárfolyam és a csütörtöki 4,0910 záróárfolyam után. A zloty péntek délután 4,21 százalékkal volt a sávközép alatt az erős oldalon, míg a csütörtöki záráskor és a pénteki nyitáskor még 4,8 százalékkal.