Csökkent az euró-kamatemelés valószínűsége

Az eurózóna M3 pénzmennyiségi mutatója januárban az elemzők által várt 5,6 százalékkal szemben csak 5 százalékkal nőtt éves szinten, jelentős csökkenést mutatva a decemberi 6,2 százalékos értékhez képest. Az ECB közölte, hogy az M3 növekedésének lassulása statisztikai hatások, nagyrészt a magas bázisérték következménye, így a januári adatok nem meghatározóak a bank monetáris politikájának alakításában. Ennél mértékadóbbnak tekinthető az M3-növekedés háromhavi mozgóátlaga, amely a november-januári időszakban 5,7 százalékot mutatott, szemben az október-decemberi 6 százalékkal. (Az ECB referenciaértéke, amelyet a pénzmennyiség bővülése az euró bevezetése óta minden hónapban meghaladott, a háromhavi adatra 4,5 százalék.)
A háromhavi, illetve a januári érték csökkenése mindenesetre egyaránt arra utal, hogy ezek az adatok csak csekély súllyal esnek latba a kamatdöntésnél, sokkal inkább az infláció megítélésén lesz a hangsúly.
Szakértők szerint azonban a német árak alakulásáról napvilágot látott adatok is abba az irányba mutatnak, hogy az ECB tartózkodni fog a jelenleg 3,25 százalékon álló irányadó kéthetes repokamat emelésétől, mivel azok egyszerinek tekintett hatások következményeként emelkedtek, így várhatóan már márciusban alacsonyabb inflációra lehet számítani. Az eurózóna legnagyobb gazdaságában a megugró olajárak és a gyenge euró együttes hatásaként az importárak 1981 decembere óta nem látott mértékben, éves összehasonlításban 9,2 százalékkal emelkedtek januárban, míg decemberhez képest 0,8 százalékos volt a növekedés. Az olajtermékek hatását kiszűrve az importárak havi szinten 0,6 százalékkal éves összehasonlításban pedig 3,9 százalékkal emelkedtek.
Februári adat eddig csak Hessen szövetségi tartományra vonatkozóan áll rendelkezésre, ahol 0,3, illetve éves szinten 2,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A szövetségi statisztikai hivatal hat tartomány adatai alapján e héten teszi közzé a februári inflációra vonatkozó előzetes becslését.
A kamatemelési találgatások azután nyertek teret, hogy Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke azon véleményének hangot, miszerint van még tere a kamatemelésnek. Ezt követően Christian Noyer, az ECB alelnöke arra figyelmeztette a piacokat, hogy ne vonjanak le téves következtetést a bank egyes vezetőinek nyilatkozataiból és az ECB legutóbbi havi jelentéséből.
B. P. A.