Lettország a reformok folytatását ígéri

Lettország komoly sokkot élt át tavaly, miután Brüsszeltől nem kapott meghívót a kelet-európai tagjelöltekkel folytatandó érdemi csatlakozási tárgyalásokra, de a kormány a reformfolyamat továbbvitelét célzó programmal továbbra is bizonyítani akarja, hogy előbb-utóbb neki is ott lesz a helye. A következő öt évre vonatkozó makrogazdasági célkitűzések szerint az idén 4 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, a 2003-ig tartó időszakban pedig 5,0-6,3 százalék közötti növekedést várnak. A tavalyi GDP-növekedést 3,8 százalékra becsülik.
Az infláció 1998-ban 4,7 százalék volt Lettországban; a kormány 2003-ig 3,6 százalékra szeretné leszorítani. A folyó fizetési mérleg hiánya az idén várhatóan eléri a GDP 10 százalékát, 2003-ra viszont a tervek szerint 7 százalék körülire süllyedne. Az elvben már e programra épülő, csütörtökön elfogadott költségvetés vitája során ugyanakkor éles kritika érte Vilis Kristopan három hónapja hivatalba lépett kormányát amiatt, hogy a tavalyi, csekély mértékű többletet mutató büdzsé után 1999-re a GDP 3 százalékát elérő hiányt engedett meg. Ez veszélyeztetheti a balti ország EU-csatlakozással kapcsolatos terveit - hangoztatták a bírálók -, hiszen már most eléri az eredetileg az euróországok számára megszabott, de egyre inkább általános mércének szánt limitet. Andris Shkele volt miniszterelnök szerint a hiány növekedése megfojthatja az orosz válságtól amúgy is alaposan megtépázott gazdaságot. Az IMF szakértői viszont reálisnak és mértéktartónak nevezték a büdzsében számításba vett 4 százalékos GDP-növekedést, valamint a 4-4,5 százalékos inflációs előrejelzést. Az előző kormány 5-5 százalékot jelzett előre mindkét mutató esetében, igaz, még mielőtt az orosz válság hatásai megmutatkoztak volna. A költségvetés az idén 1,688 milliárd lat (1 dollár = 0,584 lat) bevétellel és 1,749 milliárd lat kiadással számol.
A költségvetési vita utolsó napjaiban Einars Repse, a lett központi bank elnöke kijelentette, hogy nem habozik bezáratni azokat a bankokat, amelyek március végére nem rendelkeznek 2 millió lat tartalékkal. Lettország kereskedelmi bankjai a becslések szerint a tavalyi évre vonatkozóan - döntően az orosz válság miatt - együttesen mintegy 30-40 millió lat veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni, szemben az egy évvel korábbi, összesen 45 millió latra rúgó profittal. A lett tőzsdén jegyzett legnagyobb bank, az Unibanka az elmúlt évre 8,72 millió lat veszteséget jelentett be, és elemzők szerint számos kisebb bank is komoly bajban lehet.
(REUTERS)