Brüsszeli tudósítónktól:
Az Európai Unió tavaly nyáron határozta el a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt előcsatlakozási támogatását. A 2000-2006 közötti időszakra mintegy 7,7 milliárd eurót különítettek el, amely közlekedési és környezetvédelmi beruházásokra vehető igénybe. Papíron már idén január elsejétől rendelkezésre áll az összeg, ám az EU adminisztrációs késlekedése miatt csúszik a program végrehajtása. Igaz, a jogi keretek elfogadásától függetlenül a labda a jelöltek térfelén is volt, hiszen az alap igénybevételének feltétele, hogy a tagjelöltek kidolgozzák az ISPA felhasználásának nemzeti stratégiáját. Eddig a várt körülbelül másfél százból csupán 18 konkrét projektet nyújtottak be, ebből Magyarország hetet tett le az asztalra: két környezetvédelmi, három vasúti és két autópálya-projektet. Az alap felosztásánál figyelembe vették a népességet, a területet és az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP). Magyarország a teljes összeg 7-10 százalékát pályázhatja meg.
A SAPARD- vagy a PHARE-alapból nyújtott támogatásoktól eltérően, az ISPA-pénzek odaítélését nem a brüsszeli bizottság végzi - ez csak amolyan közvetítő -, hanem a tagállamok egy-egy delegáltjából álló "menedzsmentbizottság". Elvileg a beruházások értékének 75 százalékáig lehet ISPA-támogatásra pályázni, legkevesebb 5 millió euróra. Kivételesen indokolt esetekben az EU hajlandó 85 százalékot is finanszírozni.
A környezetvédelem közösségi joganyagának tetemes része nem feltételez közvetlen beruházást, de a szükséges beruházások - például a szennyvíztisztítás, az ivóvíz minősége, a levegő tisztasága terén - hatalmas összegekbe kerülnek. Ez motiválja az EU-támogatást. A közlekedésben a hangsúly a vasúton van, de erre mégis kevesebb pénzt szánnak, mivel elsősorban nem a vonalak sűrűségével, hanem a pálya és a gördülőállomány minőségével vannak problémák. Nagyobb anyagi kihívást jelent az autópályák kiépítése, de ebben fokozott mértékben számítanak a magánbefektetőkre, vagyis az ISPA inkább azokat az elmaradhatatlan beruházásokat támogatja, amelyek közérdeket fejeznek ki, de alacsony a megtérülési rátájuk.
A brüsszeli bizottság ISPA-koordinátorai bírálják a benyújtott pályázatok színvonalát. Eszerint elégtelen a pénzügyi elemzés, vitathatóak a megtérülésre vonatkozó tanulmányok, nem veszik figyelembe a környezetvédelmi irányelveket, és elavultak a technikai számítások, például irreálisan alacsony energiaárakkal számolnak.
GORDON TAMÁS
