A lengyel kereskedelmi deficit januárban 1,6 milliárd dollárra nőtt az előző négy havi átlagos 1,46 milliárd dollárról - közölte tegnap lengyel kormány stratégiai tanulmányi központjának (RCSS) vezetője, Jerzy Kropiwnicki. A nyilatkozatra azután került sor, hogy a Gazeta Wyborcza című lap aznap 1,273 milliárd dolláros - az egy évvel korábbinál 170 millió dollárral kisebb - januári hiányról számolt be, Dariusz Rosatit, a lengyel nemzeti bank pénzügy-politikai tanácsának tagját idézve (a nemzeti bank március 8-án ismerteti a hivatalos januári adatokat). A tavalyi egész évi hiány a nemzeti bank korábban közzétett adatai szerint 13,67 milliárd dollárra rúgott az 1997. évi 11,32 milliárd után.
A miniszteri rangban lévő Kropiwnicki a Szolidaritás körül tömörülő pártszövetség, az AWS jelöltjeként került posztjára, s közismerten ellenzi a kisebbik kormánypárthoz, a liberális Szabadság Unióhoz tartozó Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter megszorító gazdaságpolitikáját.
Most már arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország recesszió felé tart, noha az elemzők még mindig 3-4 százalékos növekedést jeleznek előre; a költségvetési tervezet még 5,1 százalékos növekedéssel számolt. Kropiwnicki azt is közölte, hogy intézete március végéig előterjeszt egy recesszióellenes csomagot, amelynek tartalmát olyan kijelentéseivel engedte sejteni, hogy például újabb kamatcsökkentésre lenne szükség, illetve hogy szerinte az elfogadott 2,15 százalékosnál nagyobb deficit/GDP arányt is meg lehetne engedni. Ennél erőteljesebben hangsúlyozta, hogy szerinte hagyni kellene leértékelődni a zlotyt az export fellendítése érdekében, még akkor is, ha ez megnehezíti az infláció kordában tartását és növeli a külföldi adósságszolgálat költségeit. Csakhogy egy recessziós időszakban - nyomatékosította - elsőbbséget élvez az export ösztönzése.
A jegybank és a pénzügyminisztérium - melyek együttesen határozzák meg a valutapolitikát - elleneznek egy egyszeri zlotyleértékelést, azt hangoztatva, hogy a piac szabadon alakítja ki az árfolyamot a lebegtetési sávon belül. (A lengyel valutát havonta 0,5 százalékkal leértékelik, egyébként egy az euróból és a dollárból álló valutakosárhoz van rögzítve és plusz-mínusz 12,5 százalékos sávon belül lebeghet.) A zloty ez év eleje óta 7 százalékot veszített a valutakosárral szembeni értékéből és elemzők szerint további gyengülésére kell számítani. Varsói valutapiaci szakértők szerint a közeljövőben a zloty árfolyama 1-1,5 százalékkal a sáv erős oldalán lesz majd, míg a Salomon Smith Barney elemzője inkább azt valószínűsítette, hogy rövidesen a sáv gyenge oldalára kerül és tartósan ott is marad.
A lengyel nemzeti bank tegnap 3,8820/3,8880 zlotyban adta meg a dollárárfolyamot a keddi 3,8655-ös átlag után. A zloty euróárfolyamát 4,2840/4,2900-es szinten rögzítették az előző napi 4,2410 után. A jegybanki fixing 0,73 százalékkal volt a sáv az erős oldalán, szemben a keddi 1, 53 százalékkal. A lengyel valuta végül is 3,8730/3,8830 zlotys dollárárfolyamon, illetve 4,2742/4,2856 zlotys euróárfolyamon zárt, a keddi 3,8630/3,8650-es, illetve 4,2310/4,2378-as szint után.
A zloty gyengülését, illetve Kropiwnicki erre vonatkozó kijelentéseit megszenvedte a cseh korona is, amelynek árfolyama az utóbbi hónapokban gyakran együtt mozgott a lengyel valutáéval, lévén hogy számos befektető egy kosárban kezeli őket. Az árfolyam Prágában délutánra 38,02/38,04 korona/euróra gyengült a nyitáskori 37,78 korona/euróról.
(REUTERS, AP-DJ, MTI)
**** KERETBEN ****
Bűnbak lett a miniszterhelyettesből?
A lengyel kincstárügyi miniszter, Emil Wasacz elbocsátotta az ország energiaszektorának privatizálásáért felelős helyettesét, Krzysztof Konaszewskit - jelentette be a minisztérium szóvivője. A döntést még a miniszterelnöknek is jóvá kell hagynia. A szóvivő nem adott hivatalos indoklást, de minisztériumi források szerint Konaszewskinek azért kellett távoznia, mert egyre több kritika érkezett - az államfő, Alexander Kwasniewski és a pénzügyminiszter, Leszek Balcerowicz részéről is - az energiaszektor, a bányászat és a közlekedés magánosításának lassúsága miatt. Wasacz szerint a privatizáció lefékeződésének okait az általános gazdasági romlásban és a még eladásra váró ipari ágazatok rossz állapotában kell keresni, míg az államfő és a pénzügyminiszter inkább a menedzsment gyengeségét és a politikai akarat hiányát teszi felelőssé.
A kincstárügyi miniszter a jobbközép kormánykoalíció nagyobbik, a Szolidaritás bázisára épülő pártjához tartozik, amelyre szakszervezeti támogatóik azért gyakorolnak nyomást, hogy ne kerüljön sor a munkahelyek megszűnésével fenyegető vállalateladásokra.
Lengyelország energiaszektora nagy részét felkínálta már megvételre, egyelőre mérsékelt sikerrel. Tavaly a kincstárügyi minisztérium csak a felét tudta eladni a Bedzin erőműnek, azt is a minimáláron. A jóval nagyobb Patnow-Adamow-Konin értékesítéséről a National Powerral készült megállapodni, de a szerződést végül a lengyel fél nem írta alá, mondván, a britek elfogadhatatlan új feltételekkel álltak elő.
(REUTERS)