A varsói jegybank monetáris politikai tanácsa a 28 napos intervenciós kamatot mai hatállyal 17,5 százalékra, a leszámítolási kamatlábat 20 százalékra, a lombardkamatot 21,5 százalékra emelte. A bank legutóbb tavaly novemberben emelt kamatot. A mostani döntés az elemzők többségét váratlanul érte, annak ellenére, hogy januárban 10,1 százalékos volt a 12 havi infláció, azaz 1998 szeptembere óta most először két számjegyű a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
A piacok arra számítottak, hogy a jegybank márciusig vár a döntéssel, amikor nyilvánosságra kerülnek a januári folyó mérleg hiányát és a fogyasztói árak februári alakulását mutató hivatalos adatok. Többen tartottak viszont attól, hogy a zloty csúszó leértékelésének ütemét feljebb viszik a jelenlegi havi 0,3 százalékról, emiatt a zloty árfolyama a lebegtetési sáv középpontja fölötti 4,6 százalékról tegnap a délelőtti kereskedésben 3,9 százalékra süllyedt.
A központi bank monetáris politikai tanácsa azonban a tegnapi ülésén ezzel nem is foglalkozott, s tagjai szerint amíg át nem térnek a zloty szabad lebegtetésére, nem áll szándékukban hozzányúlni a jelenlegi rendszerhez.
Hanna Grónkiewicz-Waltz, a jegybank elnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy a döntéssel az áremelkedések negatív trendjét kívánták ellensúlyozni, vagyis fékezni akarják az inflációt. A tanács ugyanis attól tart, hogy enélkül nem biztosítható az infláció tervezett, 5,4-6,8 százalék közötti értéke. A testület, mint Grónkiewicz-Waltz közölte, kész a további szigorításra is az infláció megfékezése érdekében. Az elnöknő kifejtette, hogy a jegybankot aggasztja a belföldi kereslet növekedése és a folyó fizetési mérleg hiánya, de számára változatlanul a legfontosabb a fogyasztói áremelkedés kordában tartása.
Dariusz Rosati, a tanács tagja elmondta, hogy számításaik szerint az infláció februárban 10,4-10,5 százalékra nő, és csak márciusban kezd csökkenni, de további 3 hónapig még 10 százalék fölött marad. Rosati úgy vélte, hogy az emelésnek pozitív hatása lesz a folyó fizetési mérleg hiányára, amely tavaly a GDP 7,6 százalékára nőtt az egy évvel korábbi 4,3 százalékról, s amit külföldi elemzők a lengyel gazdaság legsúlyosabb problémájának tartanak.
B. T. J.
