A holding 1998-ban az előző évinél 3 százalékkal nagyobb, 3,08 milliárd font adózás előtti profitot ért el, 9 százalékkal kisebb, 27 milliárd font forgalom mellett. A rendkívüli osztalékfizetést - amelyre összesen 5 milliárd fontot szánnak - nem is a tavalyi év eredményeivel indokolták, hanem azzal, hogy a nagy pénztartalékkal rendelkező Unilever vezetése pillanatnyilag nem lát lehetőséget egy olyan cég megvásárlására, amelyre a mai árakon el kívánná költeni a pénzét. Niall Fitzgerald, a Unilever Plc elnöke emlékeztetett rá: amikor a Unilever 1997-ben eladta speciális vegyi anyagokat gyártó részlegét az ICI-nak, elkötelezte magát arra, hogy két-két és fél éven belül befekteti az érte kapott összeget. Mivel most nem tudnának jó vételt csinálni, ezért az a leghelyesebb, ha a részvényesek jutnak több pénzhez. A holding brit részlegénél, a Unilever Plc-nél 66,13 penny lesz az egy részvényre jutó rendkívüli osztalék, míg az egyébként is járó osztalék 10,70 pennyre - az 1997. évinél 27 százalékkal többre - rúg. A holland Unilever NV 14,50 gulden rendkívüli és 2,51 gulden rendes osztalékot fizet (utóbbi egy évvel korábban 2,23 gulden volt).
Fitzgerald mindazonáltal leszögezte: adott esetben nem zárkóznak el további felvásárlásoktól; elemzők korábban úgy vélték, hogy a Unilever a brit Reckitt&Colman háztartás-vegyipari cégre, esetleg egy nagy USA-beli élelmiszer-ipari vállalatra tenne ajánlatot. A brit divízió elnöke ugyanakkor csillapítani igyekezett a részvényesek 1999. évi várakozásait, emlékeztetvén arra, hogy idén Európában a növekedés lassulása várható, arra pedig még nem lehet számítani, hogy Brazília, illetve a délkelet-ázsiai országok válságba jutott gazdaságai hamarosan magukhoz térnek.
(REUTERS)
