BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A Bundesrat megvétózhatja az Agenda 2000-t

Tegnap megkezdődött az EU mezőgazdasági minisztereinek tanácskozása az unió közös mezőgazdasági politikájának (CAP) reformjáról. Az EU intézményi reformjainak jövőjét a várható nézeteltérések mellett beárnyékolja, hogy előző nap a külügyminiszterek csak csekély mértékű előrehaladást értek el ezen a téren.

2000. február 23. szerda, 00:00

Az Agenda 2000 nevet viselő reformcsomag megvalósítása előtt tornyosuló akadályok az elmúlt időszakban a jelek szerint csak bővültek, mivel a német belpolitikai változások az eddigi bonni politika folyamatosságát is megkérdőjelezik.
AZ EU agrárminiszterei meglehetősen rossz előjelek közepette kezdték meg a 35 éve kidolgozott közös mezőgazdasági politika reformjáról szóló, négynaposnak szánt tanácskozásukat. A belga rendőrség ugyanis könnygázgránátokkal és vízágyúkkal volt kénytelen visszaszorítani a kordon mögé a reformok ellen tüntetőket. A tervezett átalakítás a termelőknek járó támogatások csökkentését jelentené, aminek következtében a mezőgazdasági termékek árai 15-20 százalékkal mérséklődhetnének.
A brüsszeli bizottság agrárügyekért felelős tagja, Franz Fischler szerint a reformra nem csak azért van szükség, mert a CAP finanszírozhatatlanná válik, hanem azért is, mert a világkereskedelmi tárgyalások idei fordulója után várhatóan nem lehet majd fenntartani egy ilyen támogatási rendszert.
Az agrárminiszterek dolgát mindenesetre nem könnyítették meg az EU külügyminiszterei, akik vasárnapi luxemburgi ülésükön vitatták meg azt a dokumentumot, amelyben a német elnökség összefoglalta a teljes reformcsomagról - az úgynevezett Agenda 2000-ről - folytatott viták állását. A német álláspont szerint nincs lényegi vita a tagországok között a csatlakozni készülő kelet- és közép-európai országoknak szánt támogatásokról: ezek évente 3,12 milliárd eurót (3,75 milliárd dollár) érnek majd el és magukban foglalják a felkészülést segítő PHARE-program, a mezőgazdasági fejlesztésekre szánt külön alap, illetve az infrastrukturális és környezetvédelmi szükségletek támogatására szánt pénzalap költségeit. A 2006-ig megnyitandó keret akkor sem csökken - jelentette be a vasárnapi találkozó után Joschka Fischer német külügyminiszter -, ha közben néhány jelölt már felvételt nyer az unióba, ez esetben a még kívül maradtak között osztják szét a pénzt. A németek azt is felvetették, hogy a következő hét évben válasszák teljesen külön a szélesítés belső költségeit az abban az időszakban taggá váló kelet-európai országok segítésére szánt kiadásoktól. A terv abból indul ki, hogy a bővítés 2002-nél előbb nem kezdődik meg és 2006-ig hat új belépő lehet. 2002-ben a tagországoknak 6,45 milliárd euró (7,7 milliárd dollár) pluszkiadást jelentene a bővítés, ez az összeg 2006-ra fokozatosan évi 16,78 milliárd euróra (20 milliárd dollárra) emelkedne
A szegényebb EU-tagországoknak szánt belső segélyek megállapítása ügyében azonban heves viták dúlnak: a brüsszeli bizottság hat év alatt 218 milliárd eurót szánna e célra, míg a kiadások megállítását támogató tagországok javaslata 173 milliárd euró körül van. A német elnökség által is támogatott köztes javaslat a szegényebb államok egy főre jutó össztermékét venné alapul és a segélyek összege így hat év alatt 200 milliárd euró körül alakulna.
A német vezetők többsége eredetileg úgy vélte, hogy az Agenda 2000-t még ebben a félévben, Németország elnöksége idején sikerül tető alá hozni, ez azonban immár nemcsak az EU-n belül viszályok miatt vált bizonytalanná, hanem a német belpolitikai változások miatt is. A Handelsblatt hétfői száma ismerteti a tizenhat éven át kormányon levő, ősz óta ellenzéki CDU/CSU közös állásfoglalását a német EU-politikáról. A dokumentumban már nyoma sincs annak a Kohl kancellár idején hangoztatott szlogennek, hogy az uniópártok a kelet-közép-európai tagjelöltek "ügyvédei" akarnának lenni, annál több szó esik viszont arról, hogy az EU szerkezeti és mezőgazdasági reformja nem történhet a németek rovására. Az állásfoglalás szerint az EU-kasszába való befizetéseknél a vásárlóerő-paritáson számított GDP-t kellene alapul venni a nemzeti hozzájárulások megállapításánál, így a német befizetés összege évi 7,5 milliárd márkával csökkenhetne. A CDU/CSU azt is sérelmezi, hogy az Agenda 2000 tervezete szerint a központi támogatásban részesített elmaradott körzetek aránya egyötödével csökkenne átlagosan az egész EU-ban, Németországban azonban egyharmadával. Ezt tetézi, hogy a brüsszeli bizottság meg akarja tiltani a vidék nemzeti szintű támogatását, ami akár 200 ezer munkahely megszűnését okozhatja. Ha ezeken nem módosítanak, akkor a CDU/CSU a felsőházban meg fogja akadályozni az Agenda 2000 finanszírozási fejezetének elfogadását - idézi a konzervatív állásfoglalást a német lap. Ez módjában is állhat - emlékeztetnek megfigyelők -, hiszen a február 7-i hesseni tartományi választás nyomán az SPD elveszítette többségét a Bundesratban.
(REUTERS, MTI)

Ez is érdekelhet