1998. januártól novemberig tartó időszakában a dán folyó fizetési mérleg 14,5 milliárd korona deficitet mutatott, szemben az 1997 első 11 hónapjában regisztrált 7,5 milliárdos többlettel - jelentette a Reuters hírügynökség. A kormány 1998-ra eredetileg kétmilliárd koronás hiányt prognosztizált, hozzáfűzve, hogy 2001-ben valószínűleg ismét pozitívra fordul az egyenleg.
Nem kis csalódást okozott az elemzőknek a szezonálisan kiigazított - és a hajóexport kivételével számított - novemberi külkereskedelmi többlet, mely a várt 1,3 milliárd korona helyett mindössze 576 milliót tett ki, vagyis az egy évvel ezelőtti 1,81 milliárd korona alig 32 százalékára esett vissza.
Henrik Asmussen, a Nykredit Bank vezető közgazdásza szerint a folyó fizetési mérleg deficitjével jó előre lehetett számolni, így ez a fejlemény nem okoz kilengést a kötvénypiacon. A külkereskedelmi mérleg romlása viszont egyértelműen azt bizonyítja, hogy a dán exportőrök problémákkal küzdenek, az import növekedési üteme ugyanis lassuló tendenciát mutat.
A megszorító intézkedéseket tartalmazó csomag, melyet júniusban fogadott el a dán parlament, egyelőre nem érezteti a hatását a gazdaságban - vélekedik Asmussen. A kormány azután szánta el magát a drasztikus lépésre, hogy a piaci vetélytárs országokéhoz képest túlzott mértékű béremelések Dániában a lakossági fogyasztási szint emelkedéséhez vezettek, ami egyre inkább meglátszott a folyó fizetési mérlegen is.
A világ vezető bankjai közül több úgy véli, hogy a fizetési mérleg romlásának trendje folytatódni fog: a Nomura például nem kevesebb mint 8,8 milliárd korona deficitet vár a 2000. évi folyó fizetési mérlegtől, de még a bizakodóbb Deutsche Bank is ötmilliárddal számol.
Ezzel szemben a Moody's legutóbbi jelentésében méltatta a szilárd pénzügyi talapzaton álló dán gazdaságot, s egyben megerősítette, hogy az ország rászolgált a külföldi államadósságnak megítélt Aa1, illetve a belföldinek kijáró Aaa minősítésre. Az amerikai hitelminősítő intézet elemzői szerint a dán gazdaság állapota nem ad okot az aggodalomra: látszólagos túlhevülése az üzleti életben tapasztalható konjunktúrának köszönhető. A munkaerő relatív költségének tartós emelkedése miatt a következő néhány évben is számítani kell arra, hogy deficites lesz a folyó fizetési mérleg, megfelelő költségvetési szigor mellett azonban nem szabadul el az infláció - vélekednek a szakértők.
T. K. ZS.
