Amerikai-európai ellentét a G-7 találkozóján

A miniszterek megnyugtatónak vélték, hogy az ázsiai piacok többsége a kamatcsökkentések következtében stabilizálódni látszik, ugyanakkor a vélemények megoszlottak a tekintetben, hogy a fenntartható növekedésre és a javuló foglalkoztatásra legnagyobb veszélyt jelentő rekordméretű amerikai kereskedelmi hiány milyen gazdaságpolitikát indukáljon.
Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter szerint az elmúlt két év folyómérleg-adatai növekvő ázsiai kivitelt mutatnak, Európa exporttöbblete viszont szerinte azt jelzi, hogy a belső növekedés nem tudott lépést tartani a válság sújtotta régiók exportdömpingjével. Francia kollégája, Dominique Strauss-Kahn viszont az 1933 óta legalacsonyabb amerikai megtakarítási rátát tette szóvá, jelezve, hogy ha az USA gazdasága kevesebb európai vagy japán megtakarítást szívna magába, az az adott térségek növekvő konjunktúráját eredményezné. Trichet, a francia jegybank kormányzója rámutatott, hogy miközben az euróövezet országai a januári startra készülve 25 százalékpontot faragtak le az irányadó kamatlábakból, az amerikai Fed 75 százalékponttal csökkentett.
Mindazonáltal megfigyelők szerint Európában az utóbbi időben mind nagyobb szerepet kap a belső kereslet növekedése, az amerikai megtakarítások értékelésénél pedig a rekordokat döntő tőzsdei árfolyamok figyelmen kívül hagyása okozhat bizonyos statisztikai torzulásokat.
A kiadott közös közlemény az amerikai álláspont felülkerekedését jelzi: kiemeli a belső kereslet növelésének szükségességét, különös tekintettel Japánra és Európára; ugyanakkor elveti azt a - főként Franciaország, Németország és Japán által támogatott - kezdeményezést, miszerint a devizapiacokat szabályozó új rendszernek kellene kiépülnie.
Többek meglepetésére a miniszterek Bonnban keveset foglalkoztak a devizapiacok utóbbi időben fel-felerősödő instabilitásával kapcsolatos tennivalókkal; sem a jen, sem az euró dollárral szembeni gyengülése nem került terítékre. Hans Tietmeyer, a német szövetségi bank elnöke azonban jelezte, hogy az Európai Központi Bank (ECB) - annak ellenére, hogy az eurózóna kevésbé van kitéve egy esetleges importált inflációnak - szoros figyelemmel követi a közös pénz árfolyamát. Az ECB a rövid távú hitelek 3 százalékos kamatát jelenleg megfelelőnek tartja - tette hozzá. Oskar Lafontaine német pénzügyminiszter ismételten kijelentette, hogy véleménye szerint az igen alacsony inflációt figyelembe véve a 3 százalékos kamatból még érdemes lenne lefaragni, mivel attól a kereslet és a foglalkoztatás élénkülése remélhető.
(REUTERS)