Az eredetileg 6,5 százalékos emelést követelő IG Metall olvasatában a tartományi szinten elért, 14 hónapra szóló megállapodás 3,2 százalékos béremelést, továbbá az éves fizetés 1 százalékát kitevő egyszeri juttatást jelent. Az utóbbi időzítéséről az egyes cégek maguk dönthetnek, a januárra és februárra kialkudott fejenkénti 350 márka bérkiegészítést viszont valamennyi vállalat kifizeti.
Az IG Metall országosan is hasonló tartalmú egyezség elfogadását javasolja a munkavállalóknak. Az eredetileg 2,3 százalékos béremelést és legfeljebb 0,5 százalékos nyereségrészesedést proponáló munkáltatók szervezete, a Gesamtmetall viszont nem támogatja a baden-württembergi alku kiterjesztését, mondván, hogy az a gyengébb régiókban, például Kelet-Németországban működő vállalatoknak túl magas többletköltséget jelentene. A munkaadókra nehezedő nyomás mindazonáltal tovább nőtt azzal, hogy Oskar Lafontaine pénzügyminiszter meleg szavakkal üdvözölte a sztrájkveszély elhárulását. Korábban mind Lafontaine, mind Gerhard Schröder kancellár figyelmeztette a szemben álló feleket, hogy egy fémipari sztrájk súlyosan megterhelné az idén várhatóan egyébként is csak 2 százalékos növekedést elérő német gazdaságot.
A mostani béralkut makroelemzők nem tekintik hosszabb távon érvényben tarthatónak, mivel az a termelékenység növekedési ütemét meghaladó mértékű béremelést jelent, ily módon nemhogy javítja, hanem akár ronthatja is a foglalkoztatási helyzetet. A bérkiáramlás inflatorikus hatása miatt mások attól tartanak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) nehezebben szánja majd rá magát az európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) kamatszintjének további csökkentésére (az ECB üléséről lásd külön írásunkat).
Egyes elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a vártnál nagyobb mértékű béremelés rontja a vállalatok nyereségességét és gyengíti nemzetközi versenyképességüket. A Siemens máris bejelentette, hogy számításai szerint a megállapodás 800-900 millió márkás többletköltséget jelent a számára. Megfigyelők szerint a fémiparihoz hasonló bérmegállapodások az költségek emelkedése miatt hosszabb távon leépítésekhez, illetve a termelés külföldre telepítéséhez vezethetnek.
(AP-DJ, REUTERS)
**** KERETBEN ****
Óvatosan derűlátó Bundesbank-jelentés
Németország elkerüli a recessziót, ám még bizonytalan, hogy a gazdasági mutatók utóbbi időben tapasztalt gyengülése milyen hosszú ideig szakítja meg a fellendülést - áll a Bundesbank most közzétett havi konjunktúrajelentésében.
A német költségvetésről szólva a Bundesbank a hiány elmúlt évi csökkenése ellenére nem beszél érdemi javulásról, mivel azt főként rendkívüli eseményeknek, a szövetségi kormány privatizációs bevételeinek és a jegybank kiemelkedő nyereségének tudja be. A szakértők a hiány idei növekedésével számolnak, különösen, hogy az alkotmánybíróság nemrég az előirányzottnál magasabb családi pótlékot ítélt meg a közalkalmazottaknak.
Az elmúlt évben a szövetségi államháztartás nettó adóssága 7,3 milliárd márkával, 56,4 milliárdra, a tartományok összesített adóssága pedig ugyancsak 7 milliárd márkával, 30 milliárdra csökkent; a helyi önkormányzatok - szemben az 1997. évi, összesen 6 milliárd márkás hiánnyal - az előzetes adatok szerint az elmúlt évet többlettel zárták. Az összesített államadósság tavaly a GDP 61,5 százalékáról 61 százalékra csökkent, azaz még mindig meghaladta a 60 százalékos EMU-kritériumot.
(REUTERS, MTI)