Írország és Görögország két év haladékot kapott, Franciaország és Olaszország pedig várhatóan anélkül fog késlekedni a törvénybe iktatással, de az EU-határozat legfontosabb része, nevezetesen, hogy a nagy ipari fogyasztók válogathatnak majd a szolgáltatók között, a franciáknál és az olaszoknál is életbe lép pénteken.
Első lépcsőben a piac legalább 26,5 százalékát kötelező felszabadítani, majd 2003-ig legkevesebb 34 százalékra kell növelni ezt az arányt. (Franciaország, Ausztria és Portugália megelégszik e minimummal, máshol, például Olaszországban és Luxemburgban valamelyest többet terveznek.) Nagy-Britanniában, Svédországban és Finnországban már korábban teljesen felszabadították az árampiacot, ezt hamarosan követni akarja Németország, Hollandia, Spanyolország, Dánia és feltehetőleg Belgium is.
A liberalizálástól a nemzetközi áramkereskedelem föllendülését is várják: jelenleg az EU-ban az áramtermelésnek csak 10 százalékát exportálják. A liberalizációs szabályok lehetővé teszik, hogy a teljesen szabad piacú országok visszautasítsák a zártabbakból érkező exportot - ez hátrányos lehet például a francia EDF-nek. Az ilyen hátrányok kivédésére az EDF már megvásárolta a brit fővárost ellátó szolgáltatót, a London Electricityt.
Elemzők szerint az áramliberalizálás az árak csökkenését vonja majd maga után. Jelenleg négyszeres tarifaeltérések is vannak az unió egyes országai között a lakossági fogyasztók és kétszeres különbségek az ipari felhasználók esetében.
