A vártnál kisebb USA-infláció

A januári infláció elmaradt a várakozásoktól: az elemzők korábban 0,3 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizáltak januárra. A gyorsan változó élelmiszer- és üzemanyagárak nélkül számolt maginfláció ugyancsak 0,2 százalékos volt, míg az 12 havi maginfláció 1,9 százalék. Az adatok az elemzők szerint arról tanúskodnak, hogy az erős verseny és a termelékenység növekedése gátat szab az árak emelkedésének. A bejelentés nyomán emelkedett az amerikai államkötvények árfolyama, és a dollár megerősödött az euróhoz képest: 1 euróért tegnap délután csak 0,9848 dollárt adtak, szemben az egy nappal korábbi 0,9878 dollárral.
Januárban a lakással kapcsolatos kiadások és az energiaköltségek mellett a dohányáruk és a tankönyvek ára emelkedett leginkább. A dohányfélék például 1,6 százalékkal lettek drágábbak azt követően, hogy a dohánygyárak január közepén növelték áraikat. Az energiaárak 1 százalékkal mentek fel januárban a decemberi 1,8 százalékos növekedés után. A felfelé tartó nyersolajárakat követve a benzinárak 1,6 százalékkal nőttek, a fűtési költségek pedig 7,9 százalékkal lettek magasabbak. Ugyanakkor az új autók ára 0,3 százalékkal, a ruházati cikkeké pedig 1,1 csökkent, és az élelmiszerárak is 0,1 százalékkal mérséklődtek, tavaly március óta először.
A külkereskedelmi mérleg tavalyi, 271,31 milliárd dolláros hiánya messze meghaladja az eddigi legnagyobb deficitet, az 1998-ban regisztrált 164,3 milliárd dollárt. A deficit felduzzadását részben az olajárak emelkedése okozta, részben pedig az, hogy a gyors gazdasági növekedés nyomán megugrott az import. A teljes bevitel tavaly 12 százalékkal, közel 1230 milliárd dollárra nőtt, míg a kivitel csupán 2,6 százalékkal bővülve 958,5 milliárd dollárt tett ki. A novemberi 27,1 milliárd után egyébként decemberben csak 25,5 milliárd dollár volt a deficit.
G. T.