A francia kormány szigorítja a társasági törvényt

Lionel Jospin miniszterelnök tavaly szeptemberben jelentette be, hogy meg kívánja reformálni az üzleti életet szabályozó törvényeket. A francia közvéleményben abban az időben komoly felháborodást váltott ki, hogy a Michelin & Co. gumiabroncsgyártó cég egy időben jelentett be 17 százalékos létszámcsökkentést és ugyanakkora mértékű profitnövekedést. A most elfogadott törvénytervezet részleteiről a kabinet nem nyilatkozott, de az eddigi értesülések szerint a jogszabály növeli a kisebbségi tulajdonosok jogait, kötelezi a vállalatok vezetőit, hogy hozzák nyilvánosságra fizetésüket és részvényopcióikat, és szigorítja a vállalatfelvásárlás feltételeit. A felvásárlást kezdeményező vállalat ennek értelmében köteles felvilágosítást adni a tervezett ügyletről a megvásárolni kívánt cég alkalmazotti tanácsának. Bankfelvásárlás esetében a nyilvános ajánlattétel előtt két nappal tájékoztatni kell a francia jegybank kormányzóját.
A tervezetből ugyanakkor egyelőre kimaradt a korábbi pénzügyminiszter, Dominique Strauss-Kahn nevéhez fűződő javaslat, amelynek értelmében a vállalatok kötelesek bizonyos mennyiségű takarékrészvényt felajánlani az alkalmazottaknak. Az elképzelést a hírek szerint elsősorban a kommunista párt és a szocialista párt balszárnya, egyebek között Martine Aubry munkaügyi miniszter ellenezte, mivel ez kistőkésekké tenné a munkavállalókat.
Mindeközben a statisztikai adatok tanúsága szerint folytatódik a francia gazdaság dinamikus növekedése. A vállalatok a rendelésállomány bővülése láttán a korábbinál merészebb fejlesztéseket terveznek. A feldolgozóipari vállalatok a párizsi statisztikai hivatal legfrissebb felmérése szerint idén 10 százalékkal kívánják növelni a beruházási célú kiadásokat. Az utolsó ilyen felmérés idején, tavaly októberben még csak 4 százalékos beruházásnövelést terveztek. Az ipar egészében 9 százalékos beruházásnövekedés várható a jelenlegi vállalati tervek alapján, szemben az októberi 3 százalékkal. A munkahelyek száma tavaly a versenyszférában - az agrárszektort nem számítva - 349 ezerrel nőtt, ami rekordnak számít, hiszen az eddigi legerősebb évben, 1989-ben csak 340 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság. A munkanélküliség csökkenése várhatóan ösztönzőleg hat a fogyasztásra, így az előrejelzésekben általában elfogadott 3,4 százalékos idei GDP-növekedés mind reálisabbnak tűnik.
(NAPI)