Önkéntes felülvizsgálat negyedévente

A szociálpolitikai érvekkel fellépő Jevgenyij Primakov kormányfővel szimpatizáló, regionális vezetőkből álló Szövetségi Tanács 130 igen és 18 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett szokatlanul gyorsan adott zöld utat a kommunista többségű állami duma által már elfogadott tervezetnek, amelynek törvényerőre emelkedéséhez már csak Borisz Jelcin államfő aláírása hiányzik.
Az ambiciózus célokat megfogalmazó, a kiadások drasztikus lefaragását és a kincstári bevételek gyors növelését célzó költségvetés eredeti formában történő végrehajtásában azonban kevés szakember hisz. A terv idén összesen 473,8 milliárd rubel (22 milliárd dollár) állami bevétellel és 575,09 milliárd rubel kiadással, továbbá 32,5 milliárd rubel körüli emisszióval számol; a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,53 százalékát tenné ki. A fenti célok realitásával kapcsolatos kételyeket jelzi a felsőház tegnapi határozata is, miszerint a költségvetést háromhavonta felül kell vizsgálni, és szükség szerint kiigazítani.
Az IMF a kormány által készített tervezetet már korábban sem találta elég meggyőzőnek, és továbbra is javasolja az elsődleges többlet 1,7 százalékról 3,5 százalékra való felemelését.
Primakov a helyi önkormányza-tok pénzügyi függetlenségét féltő regionális vezetőknek ígéretet tett arra, hogy a pénzügyminisztérium illetékesei ezentúl havi rendszerességgel megvitatják velük a központi és a regionális költségvetések közötti osztozkodás során felmerülő vitás kérdéseket.
A kormány előzőleg már beleegyezett abba, hogy a bevételek 50,5 százaléka felett ezentúl a régiók rendelkezzenek, sőt a többi adófajtánál könnyebben beszedhető általános forgalmi adó esetén ennél is nagyobb arányt határozott meg.
Mihail Zadornov pénzügyminiszter kijelentette, hogy a költségvetési terv kiadási és bevételi előirányzatai egyaránt teljesíthetők, mivel azok a reálgazdaság jól áttekinthető mutatóin alapulnak. A Reuters Televisionnek nyilatkozó helyettese, Oleg Vjugin azonban elismerte, hogy a tervezet makrogazdasági előirányzatai nem elég precízek; az éves inflációra vonatkozó 30 százalékos előrejelzés helyett - a költségvetést meghatározó főbb paraméterek változatlanul hagyása mellett - reálisabb volna 50 százalékkal számolni. Oroszországban tavaly 84,4 százalék volt az éves infláció, és független szakértők 1999-re ugyancsak 80 százalék feletti árindexet jósolnak. Vjugin úgy véli, hogy a tervezettet meghaladó infláció nagyobb nominális bevételt eredményez, megkönnyítve ezzel a költségvetési célok teljesítését.
G. S.