Reformpárti győzelmet várnak az iráni választásokon

A reformpártiak győzelme az iráni választásokon előbbre vinné a Mohammad Hatami köztársasági elnök szorgalmazta politikai reformokat - vélik az elemzők -, de gazdaságpolitikai hatása kétséges, mivel a jelenleg ellenzékben levő tábornak nincs koherens gazdasági programja. A mostani parlamentben többségben levő konzervatívok ugyan gyakran fordultak szembe Hataminak a nyitásra irányuló kezdeményezéseivel, de általában együttműködtek vele gazdasági kérdésekben. Jóváhagyták az állami monopóliumok felszámolását a vezető iparágakban és a külkereskedelem liberalizálására tett intézkedéseket (ez utóbbiak végrehajtását aztán megbénították a koalíciós kormányon belüli ellentétek). Az elnök privatizációs elképzeléseivel, illetve a külföldi beruházásokat is megnehezítő munkajogi törvények enyhítésére irányuló terveivel viszont az elvileg őt támogató szakszervezetek szálltak szembe.
Iránban három éve tart a recesszió, s a beismert 20 százalék körülinél jóval magasabb lehet az infláció, miközben csökkennek a beruházások. Az Egyesült Államokban 1995 óta törvény tiltja, hogy amerikai cégek befektessenek Iránban; ennek jövőre esedékes kongresszusi megerősítése az ottani választásoktól és az új iráni vezetés politikájától függ majd. Az amerikai távollétet eddig többnyire hiába igyekeztek kihasználni az európai olajvállalatok, de mindenesetre bíznak abban, hogy a választások után folytatódik az ország lassú gazdasági nyitása. Elemzők úgy vélik, hogy a hatalmas Darkhovin olajmező hasznosításáról szóló, régóta húzódó tárgyalások valószínűleg az olasz Eni győzelmét hozzák majd.
A külföld mindenesetre már több jelét is adta, hogy kész a kapcsolatok újrafelvételére: az Egyesült Államok jóváhagyta a mezőgazdasági termékek szállítását Iránba, a Világbank pedig úgy döntött, hogy fontolóra veszi a hitelnyújtás lehetőségét.
B. T. J.