Fordulat a japán árfolyampolitikában

Az első értékelések szerint a jenárfolyam és a hosszú lejáratú kamatlábak további emelkedésének megakadályozása vezérelte a korábban az erős jen mellett kardoskodó japán pénzügyminisztériumot, amikor tegnap bejelentette, hogy támogatja a hazai valuta gyengülését. A minisztérium egyúttal kilátásba helyezte, hogy lépéseket tesz az újabb japán kormányzati kötvénykibocsátások (JGB) számának csökkentése érdekében, és az eddiginél aktívabban jelenik meg vevőként a JGB-k piacán.
Szakakibara Eiszuke, a valutapiacokat befolyásoló kijelentései alapján csak Mr. Jenként emlegetett pénzügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy a jen leértékelődését természetesnek tartja mindaddig, amíg az a kamatlábak csökkentésének következménye. A Reutersnek nyilatkozva később megjegyezte, hogy a Bank of Japan (BOJ) pénteki kamatcsökkentése nyomán az Egyesült Államok és Japán további kereskedelmi partnerei ugyancsak "elviselhetőnek érezhetik" a jen gyengülését. A központi bank a pénzkínálat bővítése érdekében pénteken 0,10 százalékponttal, 0,15 százalékra mérsékelte az egynapos hitelek irányadó kamatlábát (NAPI Gazdaság, 1999. február 13., 1. oldal).
Hajami Maszaru, a BOJ kormányzója szintén üdvözölte a jen tegnapi látványos gyengülését, illetve a tízéves lejáratú kötvények hozamának 2 százalék alá esését. Míg a jen gyengülése a kamatcsökkentés számlájára írható - tette hozzá -, addig a hosszú lejáratú kötvények hozamának esése a pénzügyminisztérium azon új keletű törekvésével magyarázható, hogy megakadályozza a túlkínálat kialakulását a JGB-piacon.
A nemzetközi valuta- és kötvénypiacokat jelentősen átrendező bejelentést maga Mijadzava Kiicsi pénzügyminiszter tette, amikor közölte, hogy a minisztérium 400 milliárd jennel (3,41 milliárd dollárral) csökkenti a márciusra tervezett tízéves JGB-kibocsátást, s helyette inkább két- és hatéves lejáratú kötvényeket hoz forgalomba. Kijelentette továbbá, hogy a minisztérium alapkezelője februárban és márciusban 400 milliárd jen értékben kíván vásárolni JGB-ket.
A befektetőket az utóbbi hetekben távol tartotta a japán kötvénypiactól, hogy a kormány korábban 30 ezer milliárd jen értékű friss JGB kibocsátását, illetve az eddiginél kevesebb kötvény vásárlását helyezte kilátásba. A JGB-hozamok a várható túlkínálat és kereslethiány miatti félelmek hatására a tavalyi 0,7 százalékról egészen 2,44 százalékig emelkedtek, különösen azt követően, hogy a BOJ határozottan elzárkózott attól, hogy - eddigi politikájával szakítva - vásárlóként közvetlenül megjelenjen a kötvénypiacon. A tegnapi bejelentést követően a JGB-árfolyamok megugrottak, kezdetben 1,86 százalékig, majd zárásra 1,985 százalékig szorítva le a hozamokat. Az alacsonyabb kötvényhozamok élénkítőleg hatottak a részvénypiacra és a Nikkei-index csaknem 1,3 százalékkal emelkedett.
Elemzők szerint a 118 jenes szint átlépése után a japán valuta dollárárfolyama néhány héten belül akár 130 jenig is eshet, mivel más-más okokból, de mind az amerikai, mind a japán monetáris irányítók szívesen látják a dollár erősödését. Többen azt is tudni vélik, hogy Washington és Tokió összehangolt politikát fogadott el, amelynek célja, hogy a G-7 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hét végi találkozója előtt meggyengítsék a jent.
Az erős jen és a magas JGB-hozamok miatt vélhetőleg a hosszú lejáratú amerikai kötvényhozamok is emelkednének, ami az amerikai részvénypiacon az árfolyamok eséséhez vezetne. Ráadásul Japánban a befektetési bankok március végén zárják könyveiket, így várhatóan nagyobb mennyiségű amerikai kötvényt adnak el, repatriálva tőkéjüket, ami ugyancsak az amerikai hozamok emelkedésével fenyeget.
A kötvénypiac mindenesetre kedvezően fogadta a tegnapi tokiói híreket: az amerikai harmincéves kötvények árfolyama csaknem egy teljes százalékponttal emelkedett, a pénteki 5,43 százalékról 5,35 százalékra szorítva le a hozamot.
B. V.