Az összesen 250 millió euró (281,9 millió dollár) értékű, 5-7 éves lejáratú kötvénynek a Dresdner Kleinwort Benson és a Crédit Suisse First Boston általi piaci bevezetése jövő héten várható, előtte - a bécsi prezentációt követően - Milánóban, Zürichben, Frankfurtban, Párizsban, Madridban és Londonban is megfordul a lehetőségeket ismertető "road show".
Skegro szerint a külföldi befektetők Horvátország iránti bizalmát erősíti az a tény, hogy az elmúlt másfél évben a gazdaság zökkenőmentesen vészelte át az ázsiai és az oroszországi pénzügyi válságot, valamint hogy a folyó fizetési mérleg hiányát tavaly a GDP 7,5 százalékra sikerült lefaragni az előző évi 12,5 százalékről. A horvát központi bank kormányzója, Marko Skreb várakozása szerint a hiányt idén 5,5 százalékra lehet leszorítani, az inflációt pedig - az általános forgalmi adó tavaly őszi bevezetése után - 3-4 százalék között lehet tartani. A GDP a tavalyi 3-4 százalék után idén viszonylag szerényebb mértékben, 1,5-2 százalékkal bővülhet. A bank az első félévi stagnálás után a második félévre vár némi fellendülést.
Az előzetes adatok szerint tavaly mintegy 800 millió dollárnyi közvetlen külföldi befektetés érkezett Horvátországba, ami segített az egyensúlyteremtésben; e trend ez évi fennmaradása Skreb szerint nagymértékben stabilizálhatná a külső pénzforrások elől eddig meglehetősen elzárt gazdaságot.
A horvát kincstár tavalyi bevételei - főként az általános forgalmi adó bevezetésének köszönhetően - 29,4 százalékkal, 43,8 milliárd kunára nőttek, minek folytán az év végére 1,26 milliárd kunára rúgó többlet alakult ki. Martina Dalic pénzügyminiszter-helyettes azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a védelmi és az újjáépítési minisztérium, valamint az állami nyugdíjalap számára az elmúlt év végén kibocsátott 1,05 milliárd kuna összegű váltó, illetve az ehhez hasonlatos akciók esetleges megismétlődése komoly inflációs veszélyt rejt magában.
(REUTERS)
