Háromszázalékos növekedés az eurózónában

A bruttó hazai termék bővülése a Reuters hírügynökség által megkérdezett 34 szakértő átlagos prognózisa szerint 3,05 százalékos lesz az eurózónában, szemben a múlt évre becsült 2,2 százalékkal. A növekedés felgyorsulását a részben a ciklikus hatásoknak, részben a gyenge eurónak és az erősödő globális keresletnek tudják be.
A megkérdezettek egy része úgy véli, hosszabb távon nem marad fenn ez a növekedési ütem, mert késlekednek a munkaerő-piaci és az adóreformok. Az adókat korábban elsősorban azért nem csökkentették, mert az eurózónához csatlakozni kívánó országoknak a maastrichti kritériumok teljesítése érdekében a GDP 3 százaléka alá kellett szorítaniuk a költségvetési hiányt. A gazdasági növekedés felgyorsulása nyomán azonban jelentősen csökken a deficit: az eurózóna országainak együttes hiánya idén az összesített GDP 1,2 százalékára, jövőre 1 százalékára mérséklődhet a tavalyi 1,6 százalékról.
A 12 havi infláció az olajárak emelkedése miatt az idei első negyedévben 1,95 százalék lesz - azaz megközelíti az Európai Központi Bank (ECB) által megszabott 2 százalékos plafont - később azonban mérséklődik, idén és jövőre 1,7 százalék lesz az átlag. Az euró jelenlegi alacsony árfolyama a szakértők szerint 0,2 százalékponttal növeli meg az inflációt idén és jövőre. A közös európai valuta gyengélkedése a folytatódik: az év végéig megmarad a jelenlegi alacsony árfolyam.
Az ECB két héttel ezelőtt 25 bázisponttal, 3,25 százalékra emelte az irányadó kamatot, attól tartva, hogy a gazdasági növekedés felgyorsulását erősebb infláció követi. Az elemzők szerint az ECB az idei második negyedévben 3,5, a harmadikban 3,75 százalékra emeli a kamatokat.
A szakértők arra számítanak, hogy a növekedés gyorsulása nyomán folytatódik a munkanélküliség lassú mérséklődése az eurózónában: az állástalanok aránya, amely tavaly január és december között 10,6-ról 9,6 százalékra mérséklődött, jövő év végéig 8,4 százalékra csökkenhet.
(NAPI)