Melyik lesz a következő dél-amerikai dominó?

A gyakorlatilag a sucre devalválását jelentő lépésre pénteken került sor azután, hogy előző este lemondott Fidel Jaramillo pénzügyminiszter, mivel a törvényhozás módosítva fogadta el az 1999. évi költségvetést, s így abban már nem szerepeltek a költségvetési deficit erőteljesebb csökkentését célzó adónövelések.
A 12 milliós dél-amerikai ország költségvetési hiánya a most véget ért pénzügyi évben 1,2 milliárd dollár körül alakult, az elfogadott új büdzsé ennél 500 millió dollárral kevesebbet enged meg. A GDP növekedése 1998-ban 0,8 százalékot ért el, 43,4 százalékos infláció, 100 százalék fölötti kamatszint és 15 milliárd dollár körüli államadósság mellett. A nemzeti valutát tavaly kétszer is leértékelték a világméretű pénzügyi válság nyomán, aminek folytán 1998 során összesen 54 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben.
Az ország valutatartalékai ez év eleje óta 1,7 milliárd dollárról 1,4 milliárdra estek vissza, s elemzők szerint Quito csak nagy nehézségek árán lesz majd képes törleszteni idén esedékes 410 millió dollárnyi kötelezettségeit kormányhitelei után, nem is beszélve arról, hogy a magánbankokkal szemben fennálló 3,8 milliárd dollárnyi tartozás után egy éven belül 2,1 milliárd dollárt kellene fizetnie. Megfigyelők ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy február 22-én IMF-küldöttséget várnak Ecuadorba, s egyes hírek szerint a Nemzetközi Valutaalap 400 millió-1 milliárd dollár közti hitelt készül nyújtani az andesi országnak.
Az ecuadori valuta árfolyama pénteken 7,515/7,530 sucre/dolláros szinten zárt a nyitáskori 7,405/8,200 dolláros szint után; csütörtökön, a valutafolyosó felszámolása előtt 7,301/7,3075 volt a záróárfolyam. Az egynapos repokamat csütörtökről péntekre 127 százalékról 86 százalékra esett vissza. A quitói jegybank elnöke, Luis Jacome a lebegtetés hírét megerősítő sajtóértekezletén közölte: az új rendszer nem jelenti azt, hogy többet nem avatkoznak be a sucre védelmében.
Az Ecuadorral szomszédos Kolumbia részéről Leonardo Villar, a jegybank igazgatótanácsi tagja a quitói bejelentés után leszögezte: a sucre lebegtetésének - amelyre szerinte számítani lehetett - nem lesz nagy hatása országa gazdaságára vagy a kolumbiai peso árfolyamára nézve (a peso lebegtetési sávját tavaly szeptemberben igazították ki, leértékeléssel felérően). Az elemzők is inkább úgy vélik, hogy Brazília és Ecuador után Venezuela lehet a következő dél-amerikai ország, amely szabad lebegésnek engedi valutáját, jóllehet Hugo Chavez, az ország elnöke úgy nyilatkozott: arra törekszik, hogy - közelebbről meg nem jelölt módon - rögzítsék a most sávban lebegő bolivar árfolyamát.
(REUTERS, AP-DJ, MTI)