Most felfedezett dokumentumok tanúsága szerint 1997-ben és 1998 elején a kijevi jegybank olyan pénzügyi tranzakciókat hajtott végre, amelyekkel megtévesztették az IMF-et, hogy megfeleljenek a Valutaalap hitelfeltételeinek. A Financial Times úgy értesült, hogy a központi bank egy tavalyi parlamenti meghallgatáson beismert legalább egy olyan ügyletet, amelynek segítségével kétszer tüntettek fel egy 150 millió dolláros tételt a valutatartalék részeként. A brit lap dokumentumai szerint a tartalékból több részletben minimum 600 millió dollárt fektettek be kétes, illetve kockázatos üzleti vállalkozásokba, s legalább egyszer ukrán államkötvényeket vásároltak azok árfolyamának erősítése érdekében.
A kormány visszautasította, Leonyid Kucsma államfő elítélte a "valóságot eltorzító" állításokat.
Ennek ellenére a kijevi jegybank közölte, hogy különleges könyvvizsgálat elvégzésével bízta meg a PriceWatehouseCooperst e hírek megcáfolása érdekében.
Az ügy tisztázása kulcsfontosságú Ukrajna gazdasági helyzete szempontjából, mert idei, 3,1 milliárd dolláros külföldi adósságszolgálatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükség van arra, hogy a Valutaalap újrakezdje 2,6 milliárd dolláros, tavaly szeptemberben felfüggesztett hitelkerete részleteinek átutalását. A felfüggesztésre elsősorban a gazdasági reformok elmaradása miatt került sor, de az IMF máris közölte, hogy a hitelfolyósítás megújításához feltételül szabja majd a most napvilágra került kijevi machinációk feltárását is. Egyelőre azonban küldöttsége az energiaszektor reformjának állásáról, a privatizáció helyzetéről, valamint az idei költségvetésről kíván tájékozódni; ez utóbbit első olvasatban még a parlament kormánypárti többsége sem fogadta el. A hét végi második szavazáson ugyan jóváhagyták a 32,8 milliárd hrivnya (5,67 milliárd dollár) kiadással számoló, nullszaldós költségvetési tervezetet, de több, vitatott szakaszát átdolgozásra visszaadták a kormánynak. A legújabb változatot holnapig kell a kormánynak beterjesztenie, s leghamarabb két nappal később kerülhet sor a szavazásra az utolsó, harmadik olvasatban.
B. T. J.
**** KERETBEN ****
Csökkenő ukrán-orosz külkereskedelem
Az orosz-ukrán külkereskedelmi forgalom az előzetes adatok szerint tavaly 17,4 százalékkal, 10,347 milliárd dollárra csökkent - derül ki az MTI jelentéséből. Oroszország részesedése az ukrán külkereskedelemben 37,5 százalékos volt. A két ország közötti árucsere-forgalom 19,7 százalékkal, 8,006 milliárd dollárra esett vissza. Az ukrán áruexport 17,8 százalékkal, 2,388 milliárd dollárra csökkent, míg az import 20,5 százalékkal, 5,617 millió dollárra apadt. A hiány az Oroszországgal folytatott külkereskedelemben 1,254 milliárd dollár volt az előző évi 2,222 milliárd dollár után. Az árukereskedelemben 3,229 milliárd dollárra csökkent az ukrán deficit az előző évi 4,159 milliárd dollárról. A kétoldalú kereskedelemben a szolgáltatások és a bérmunkák 22,6 százalékot tettek ki.