Hamarosan leértékelik a dinárt?

A Jugoszlávia gazdaságának 95 százalékát reprezentáló Szerbia kormánya 1999-re a bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékos növekedésén kívül az export 20 százalékos, a külkereskedelmi forgalom 10 százalékos, az ipari termelés 8 százalékos és a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növelését tervezi. Az elmúlt évben a gazdasági növekedés üteme 2,6 százalék volt, ami jóval elmarad a 7 százalékos előirányzattól. A Szerbiával szembeni embargó ellenére a kormány bízik abban, hogy a privatizáció és a koncessziós ügyletek révén idén mintegy 800 millió dollárral sikerül növelni az államkassza bevételeit.
Felelőtlennek és irreálisnak minősítette viszont a fenti számokat Jovan Rankovics, a belgrádi közgazdasági egyetem professzora, kijelentve: a folyamatosan növekvő likviditáshiány, a fizetések teljes befagyasztása, az igen halvány exportteljesítmény, valamint a vállalatok közötti elszámolásokban alkalmazott közel 10 dinár/márkás árfolyam messze nem támasztja alá a kincstári optimizmust. Belgrád koszovói politikája miatt várhatóan fennmaradnak a külső szankciók, így továbbra is hozzáférhetetlenek lesznek a nemzetközi pénzpiacok, valamint a jugoszláv állam kintlevőségei, tovább él a beruházási tilalom, és a jugoszláv légitársaság gépei előtt is zárva maradnak az EU és az USA repülőterei.
Tomics viszont kijelentette, hogy a pénzhiány miatt az idei első negyedév még stagnálást eredményezhet, ám a különböző - főként cementipari, söripari és infrastrukturális - projektek iránt növekvő külföldi érdeklődés következtében fellendülő privatizáció révén a kormány később képes lesz leküzdeni a gondokat. Szakértők egybehangzó véleménye szerint azonban a romló politikai és gazdasági környezet minden komoly befektetőt távol tart.
Az államilag finanszírozott, ám a kormánnyal szemben gyakran kritikus IEN gazdaságkutató intézet szerint a dinár leértékelése már csak idő kérdése. A tavaly márciusban 3,3 dinár/márkáról 6,0 dinár/márkára történt leértékelés óta a nem hivatalos árfolyam folyamatosan gyengült; a márka a feketepiacon ma 8,4-8,6, a vállalatközi elszámolásokban pedig 9,1-9,3 dinárt ér. Az állami szektor vesztesége 1998 második felében gyors monetáris expanziót eredményezett, 22,6 százalékkal növelve a forgalomban lévő pénzmennyiséget, amely év végére megközelítette a 11 milliárd dinárt. A vállalatokkal és a magánszemélyekkel szemben az állam továbbra sem szigorított a kiadásain, az egyre nagyobb hiányt a vállalatokra kivetett többletadók sem képesek betömni. A feketepiacon magas szinten stabilizálódott a konvertibilis valuták árfolyama, és a devizatranzakciók mind nagyobb hányada lép át a feketegazdaságba.
(REUTERS)