Ellentétes értékelések a korona gyengülésének hatásairól

A tavalyi év egészét tekintve ugyan 1,6 százalékkal emelkedett Csehország ipari termelése, de már a negyedik negyedév riasztó képet festett: októberben 7,6, novemberben pedig 5,9 százalékkal esett vissza a termelés éves szinten - derül ki a prágai statisztikai hivatal előzetes jelentéséből. Hasonló mértékű csökkenést csak a rendszerváltást követő években lehetett tapasztalni, bár a mérési módszerek megváltozása miatt alig lehet ténylegesen összehasonlítani a mutatókat. Az 1996 óta használatos módszerek szerint számolva a mostani adat az eddigi legrosszabb. Az ipar decemberi, általános zuhanása alól csak az elektromos és az optikai eszközök gyártása volt kivétel. A fémipar teljesítménye viszont 31,2 százalékkal, a szállítóeszközök gyártása 14,2, a kilencvenes évek közepén még húzóágazatnak számító építőipar termelése pedig 13,7 százalékkal csökkent.
Közgazdászok szerint a hanyatlás fő oka, hogy a belföldi hitelszűke miatt a gyárak nem tudták finanszírozni termelésüket. A második gátló tényező az volt, hogy a kereslet mind belföldön, mind pedig a Csehország fő kereskedelmi partnereinek számító országokban elmaradt a tavalyi szinttől. Elemzők rámutatnak, hogy még a gyengébb nemzeti valuta sem tudja középtávon fellendíteni az exportot, ha nem alakítják át az ipar szerkezetét, és ha a bankszektor nem jut új forrásokhoz.
Pavel Mertlík, a gazdaságért felelős első miniszterelnök-helyettes viszont tegnap egy sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy a korona gyengüléséről szóló legutóbbi híreket pozitívan kell értékelni, és az szerinte segít majd talpra állítani a gazdaságot. (A cseh nemzeti valuta több mint 7 százalékot gyengült 1999. január eleje óta.)
Mertlík arra számít, hogy a gazdaság hanyatlása már ez év közepén megáll - 1998 első háromnegyed évében 2,1 százalékot esett a GDP, a negyedik negyedévre pedig még rosszabb adatot várnak az elemzők -, és 2000-ben már megindulhat a fellendülés. Ennek érdekében sem lenne hátrány, ha számottevően nőne a termelékenység; ez viszont azzal járna, hogy jó néhány vállalat csődbe menne, s tovább növekednék a jelenleg 8,1 százalékos munkanélküliség.
Az iparban az átlagos nominálbér decemberben 13 076 korona volt, 9,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az évi átlagos fizetés - havi 11 896 korona - pedig 10,6 százalékkal haladta meg az 1997-es átlagot.
Az ipari átlagfizetés vásárlóereje decemberben 2,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1997 decemberében, a reálbér éves átlagban pedig 0,1 százalékkal csökkent 1997-hez képest.
(REUTERS, MTI)