Szerkezetváltásra szorul a lengyel ipar

BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL
Az oktatás reformjára elsősorban azért van szükség, mert a munkanélküliek több mint kétharmada szakképzetlen, és ezt a tömeget a magánszektor képtelen lesz felszívni. A szükséges intézkedések az elmaradhatatlan környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokkal együtt, tetemes költséggel járnak, amelyet a középtávú szociális és gazdasági prioritásokkal összhangban kell több évre elosztani. Az EU az üzleti szellem javításához javasolja a pénzügyi szektor átalakítását, a privatizáció folytatását, a versenyfeltételek megerősítését s a kis- és középvállalatok felkarolását.
A dokumentumban a lengyel fél két forgatókönyvet vázol fel. Az aktív forgatókönyv - a passzívtól eltérően - a mezőgazdasági a nyugdíjreform végrehajtásával, az állami szektor áramvonalasításával és a hatékonyabb adórendszer bevezetésével számol. Az aktív politika 6-6,5 százalékos tartós gazdasági növekedést tesz lehetővé, amit a beruházások évi 13 százalékos emelkedése szavatol. A költségvetési hiány még 2002 után is a bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százaléka körül mozogna, ám ez könnyűszerrel finanszírozható az országba beáramló tőkéből. A passzív változatban 4-4,5 százalékos növekedés jósolható, 5,8 százalékos hiánnyal és inflációs kockázattal, amelyet a valószínűsíthető bérkövetelések tovább gerjesztenének.
GORDON TAMÁS