Lazítást sürget az Egyesült Államok?

A pénzügyi piacok már hetek óta élénk figyelemmel kísérik azt a vitát, hogy vajon a jegybanknak monetáris enyhítést kell-e alkalmaznia a hosszú távú kamatok csökkentése, illetve a japán gazdaság élénkítése érdekében. A hosszú lejáratú hitelek kamata - azaz a japán államkötvények (JGB-k) hozama - azután ugrott meg, hogy elterjedt: Tokió a legutóbbi hatalmas méretű gazdaságélénkítő csomagot újabb állampapírok kibocsátásával akarja finanszírozni.
A kamatemelkedés láttán politikusok arra a szokatlan lépésre kezdték ösztökélni a jegybankot, hogy vagy közvetlenül vásároljon a valószínűleg eladatlanul maradó kötvényekből, vagy a másodlagos piacon tegye ugyanezt. A Bank of Japan mindkét lehetőséget visszautasította, annak ellenére, hogy más monetáris eszköze az élénkítésre nemigen maradt, mivel a hivatalos diszkontláb már amúgy is 0,5 százalékon áll. A nemrégiben a kormányzó LDP koalíciós partnerévé avanzsált egykori ellenzéki Liberális Párt fő gazdaságpolitikusa ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a jegybank áprilistól JGB-t vásároljon s egyidejűleg csökkentse rövid lejáratú kincstárjegyeinek készletét. A BOJ kötvényvásárlása mellett érvelők szerint a megnövekedő készpénzforgalom a fogyasztókat és a vállalatokat is költekezésre bírná.
Nem csak japán politikusok sürgetik Tokiót a monetáris enyhítésre, állítólag Washington is hasonló értelmű megjegyzéseket kezd tenni. A The Wall Street Journal tegnapi száma szerint a Clinton-kormány egyre kevésbé van meggyőződve arról, hogy a szimpla deficitfinanszírozás megoldás lehet Japán gazdasági gondjaira, mivel expanzív monetáris politika nélkül az emelkedő kamatlábak tompítják a tokiói kormány gazdaságösztönző intézkedéseinek hatását. Az amerikaiak viselkedése arra utal, hogy Washington inkább hajlandó elfogadni a gyengébb jent, semmint hogy a világgazdaság egyik legfőbb motorjának tartott japán üzleti élet továbbra is stagnáljon, és ezzel visszatartsa a globális fellendülést.
A japán jegybank küszöbönálló lépésével kapcsolatos piaci spekulációk hatására a tízéves lejáratú japán államkötvény hozama 2,000 százalékra csökkent a megelőző 2,070 százalékról, a dollár árfolyama pedig Tokióban 115,16 jenre emelkedett az előző napi New York-i 113,90-ről.
(REUTERS)