FRANKFURTI TUDÓSÍTÓNKTÓL
A Hans Eichel pénzügyminiszter nevéhez fűződő reformtervezet értelmében a társasági adó egységesen 25 százalékra csökken, emellett a következő ötéves periódusban lépcsőzetesen a mai 51-ről 45 százalékra mérséklődik a személyi jövedelemadó legfelső kulcsa, miközben a legalsó adókulcs 22,9-ről 15 százalékra mérséklődik, az adómentes jövedelem felső határa pedig a jelenlegi 13 ezer márkáról 15 ezerre nő. Eichel év végi ígéretéhez híven gyakorlatilag megszűnik a társaságok egymás közötti kereszttulajdonlásának értékesítéséből származó bevétel adóztatása is, amiből elsősorban a nagybankok és a biztosítók profitálhatnak. A tervezet ez utóbbi pontját azonban még az SPD által kormányzott tartományok is erősen vitatják, mivel jelentős jövedelemkiesésre számíthatnak, ha a rendelkezés életbe lép. A Schröder-kormány kényelmes többséggel rendelkezik a német törvényhozás alsóházában, a Bundestagban, de a törvényt a Bundesratnak is meg kell szavaznia, ahol az ellenzék van többségben.
A csomag részét képező és a 2001. január 1-jétől életbe lépő vállalati adóreform nyomában - Eichel szerint - Németországban kell majd fizetni az egyik legalacsonyabb társasági adót Nyugat-Európában. Ehhez azonban még hozzájön a német vállalatok számára kötelező iparűzési adó és a szolidaritási járulék is, amelyekkel együtt összesen mintegy 38-39 százalékra rúg majd a vállalatok összesített nyereségadója. A kis- és középvállalkozók azonban az új rendelkezések szerint választhatnak majd az szja vagy a társasági adó között, annak megfelelően, hogy melyik esetben járnak jobban, ígéri a német kormány, amely szeretné, ha még a nyári szünet előtt elfogadná az új adótörvényeket a berlini parlament mindkét háza.
SOMOGYI CSABA
**** KERETBEN ****
Újraszabályozzák a vállalatfelvásárlásokat
A Schröder-kormány a Mannesmann-Vodafone-ügy lezárását követően még az idén újra kívánja szabályozni az ellenséges vállalatfelvásárlások lebonyolításának módját. A még kidolgozás alatt álló törvénytervezet - mint Hans Eichel pénzügyminiszter tegnap közölte - semmiképpen nem kívánja megakadályozni az ellenséges felvásárlási ügyleteket Németországban, de több lehetőséget kíván biztosítani a német nagyvállalatok számára a védekezéshez. Az új törvény nyomán a német szabályozás Eichel szerint közelebb kerül az EU által megfogalmazott irányelvekhez is, amelyeket azonban egyelőre még Brüsszelben sem véglegesítettek. A Berliner Zeitung értesülései szerint több német nagyvállalat már hosszabb ideje sürgeti a berlini kormányt egy ilyen törvény kidolgozása érdekében.