A további előrelépés így egyelőre nehezen képzelhető el, a tagállamoknak ugyanis először a költségvetési reform fő vonalairól kellene egyezségre jutniuk ahhoz, hogy az agrárrendtartás és a regionális támogatási rendszer kidolgozásáról megkezdődhessenek a tárgyalások. Márpedig enélkül az unió a keleti bővítésre sem tud felkészülni.
Az EU elnöki tisztét betöltő Németország korábban ugyan bízott abban, hogy az február 22-én tárgyalóasztalhoz ülő mezőgazdasági és külügyminiszterek már konkrét felhatalmazásokat kaphatnak a pénzügyminiszterektől, a szükséges rugalmasság hiánya miatt reményében csalódnia kellett. A legkeményebb ellentétek a gazdálkodóknak nyújtandó, a tervezett árcsökkentések hatásait kompenzáló közvetlen támogatások elosztása és az ehhez szükséges források biztosítása terén voltak tapasztalhatók. Németország, Hollandia, Olaszország és Finnország e támogatások egy részét közvetlenül az államkasszából fizetné, csökkentve ezzel a közösségi hozzájárulást, míg a többiek ezt - az évi összes támogatást 40,5 milliárd euróban behatárolva - kizárólag Brüsszelre bíznák. A miniszterek egy része, köztük Gordon Brown brit pénzügyminiszter mindazonáltal bízik abban, hogy végül is megszületik a megállapodás a kiadások jelenlegi szinten történő befagyasztásáról.
(REUTERS)
