BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megugrott az infláció Csehországban

Januárban egy év óta nem látott mértékben nőttek a fogyasztói árak Csehországban. A gyors növekedés elemzők szerint túlnyomórészt az év elején életbe lépett hatósági áremeléseknek köszönhető, hosszabb távon nem kell számítani az inflációs nyomás fokozódására.

2000. február 9. szerda, 00:00

Csehországban éves összehasonlításban 3,4 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak januárban; decemberhez viszonyítva az emelkedés 1,7 százalék volt, ami a legnagyobb havi növekedés 1998 júliusa óta. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlag 1,3 százalékos havi emelkedésre számítottak, de a vártnál nagyobb arányú inflációt sem tartják aggályosnak. A fogyasztói árindex mostani növekedését ugyanis alapvetően a hatósági árak emelése határozta meg: a háztartási elektromos energia, illetve a földgáz 15 százalékkal drágult január 1-től. Ezzel egy időben a vezetékes távközlési szolgáltatások terén még monopolhelyzetben levő Cesky Telecom AS 135 koronáról 175 koronára emelte a havi előfizetési díjat, változatlanul hagyva a helyi hívások díját, illetve csökkentve a nemzetköziekét. A víz- és a csatornadíjak 8,9 százalékkal nőttek, a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának díja pedig 9,2 százalékkal lett több. Emelkedtek a postai szolgáltatások és a helyi közlekedés költségei is, Prágában például az éves bérletért 3400 korona helyett 3800 koronát kell fizetni.
A központi bank monetáris politikájának meghatározásánál figyelembe vett nettó infláció - amely nem tartalmazza a hatósági árakat és a fogyasztási adókat - januárban havi szinten 0,6 százalékkal, éves szinten 1,6 százalékkal nőtt. A jegybank év végére 3,5-5,5 százalékos éves nettó inflációt tűzött ki célul. Elemzők nem számítanak arra, hogy a közeljövőben változna a kamatszint, lévén hogy a gazdasági fellendülés még gyenge egy ilyen döntéshez. Az infláció túlzott elszabadulásától nem kell tartani - mutatnak rá -, hiszen a növekvő munkanélküliség közepette béroldalról nem erősödik a nyomás.
A rendszerváltás óta halogatott vállalati átszervezések beindulásával párhuzamosan növekszik az állástalanok aránya: januárban már elérte az aktív korú lakosság 9,8 százalékát, szemben az egy hónappal korábbi 9,4 százalékkal, illetve az egy évvel azelőtti 8,1 százalékkal. Ez a legmagasabb szint 1993 eleje, vagyis Csehszlovákia szétválása óta, s elemzők szerint az arány tovább növekszik. Egyesek úgy vélik, a következő hónapban a 10 százalékot is átlépheti a munkanélküliségi ráta, de nyáron valamelyest javul a helyzet, mások viszont úgy számolnak, hogy 2000 végére a 11 százalékot is elérheti a munkanélküliek aránya.
SZ. M.

Ez is érdekelhet