Brüsszel koordinációt javasol az áfacsalások ellen

Brüsszeli tudósítónktól
Az EU az egységes belső piac létrejöttével eltörölte a belső határokon az adóellenőrzést, ezzel azonban egyszersmind megteremtette az áfacsalások lehetőségét is. Az illetékes hivatalok együttműködésének előmozdítása érdekében állandó bizottságot (SCAC) hoztak létre, de a tagállamok nem élnek az ebből fakadó lehetőségekkel. A nemzeti költségvetések így jelentős bevételi forrástól esnek el, és az EU költségvetése is károsodik, miután ide folyik be az áfabevételek 1,4 százaléka.
Az EU jogszabályai értelmében 1993. január 1-jétől az unión belüli forgalomban nem az áruk származási helyén kell az áfát fizetni, hanem a célországban, vagyis az adó azt az országot illeti, ahol az áru végső fogyasztója van. Egyre gyakrabban történik meg azonban az, amit a jelentés "körhinta-kereskedésként" ír le, amelynek során végül sehol sem fizetik be az általános forgalmi adót. Az EU számvevőszékének becslései szerint átlagosan az áfa öt százalékát nem sikerül beszedni, s emiatt évente közel 70 milliárd euróval kevesebb folyik be a nemzeti büdzsékbe, illetve a brüsszeli kasszába, ami a tagországok összes bevételének 21 százalékára rúg.
Az EU brüsszeli bizottsága - a belső piacért felelős Frits Bolkestein vezetésével - közös, az SCAC tevékenységén alapuló politika kidolgozását javasolja. Ennek keretében a nemzeti adóhatóságoknak több ellenőrt kellene foglalkoztatniuk és közösen kellene föltérképezniük azokat a szektorokat, ahol a legnagyobb a visszaélések valószínűsége. A jelenlegi módszerekkel csak negyvenévente egyszer lehet ellenőrizni az áfakörbe tartozó huszonnégymillió cég mindegyikét.
(NAPI)