Aggasztóan nő a cseh munkanélküliség

A cseh központi statisztikai hivatal jelentése szerint januárban nagyjából a várt mértékben, 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Csehországban, míg az előző negyedévben havi 0,2 százalékkal csökkent az árszínvonal. A szerény első havi áremelkedés annak tudható be, hogy - szemben 1998 januárjával, amikor 4 százalék volt az infláció - idén nem léptek életbe jelentős liberalizációs intézkedések a hatósági árak terén. A tizenkét havi inflációs ráta zuhanásszerű csökkenése - az 1998. márciusi 13,4 százalékos csúcsról 3,5 százalékra - önmagában örvendetes jelenség, gond viszont, hogy nem kis részben a gazdaság zsugorodásának és a rendkívül nyomott belső keresletnek tudható be.
Megfigyelők most azt latolgatják, hogy a januári inflációs adat ismeretében mit lép a cseh jegybank. A bank 1998 közepe óta nyolc ízben mérsékelte a kamatokat, és a legutóbbi, januári kamatleszállítás után bejelentette, hogy további lépéseit "rendkívül körültekintően" megfontolja. A piacon az a többségi vélemény, hogy a jegybank nehezen tud ellenállni a több oldalról ránehezedő nyomásnak, és az igazgatótanács február 25-i ülésén fél százalékponttal, 7,5 százalékra mérséklik a repokamatot.
Emellett szól, hogy a cseh gazdaság változatlanul recesszióban van, az év első 9 hónapjában teljesítménye 2,1 százalékkal zsugorodott, és a prognózisok erre az évre további hanyatlást jeleznek. Alátámasztják ezt a januári foglalkoztatási adatok is: a munkanélküliség a vállalatoknál folyó nagyarányú leépítések miatt a decemberi 7,5 százalékról 8,1 százalékra nőtt, vagyis 417 ezerre emelkedett az állástalanok száma. Ez a legnagyobb havi növekedés 1993 óta, és az elemzőket különösen a növekedés dinamikája aggasztja, hisz tavaly januárban csak 5,6 százalék volt a munkanélküliek aránya a munkaképes lakosságon belül. Fennáll a veszély, hogy a munkanélküliség az idén jóval meghaladja a 10 százalékot, maga után vonva a költségvetési kiadások és a deficit növekedését.
(REUTERS, AP-DJ, MTI)