A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szakértői szerint Európa második legerősebb gazdasága a tavalyi 3,1 százalékot követően idén 2,4 százalékkal, 2000-ben pedig 2,6 százalékkal bővülhet. A növekedés motorja a növekvő belső fogyasztás és beruházás lesz; a jelentés emellett kiemelte a dereguláció, a privatizáció, az innovációnak nyújtott támogatások és a kutatás-fejlesztési tevékenység növekedésserkentő hatását. Az elemzők azonban rámutatnak arra is, hogy az EMU-csatlakozást megelőző fiskális szigor az utóbbi időben lazulni látszik és a kormány az esetleges negatív külpiaci hatások kivédésére ma csak viszonylag szűk mozgástérrel rendelkezik.
Az OECD-tanulmány szerint a foglalkoztatottság csak igen lassan javulhat, a magas, az elmúlt évben 11,8 százalékos munkanélküliség idén 11,2 százalékosra, 2000-ben pedig 10,6 százalékosra apadhat. A szervezet a francia kormány munkaidő-csökkentési kezdeményezésének - a törvényes heti munkaidő 39 óráról 35 órára való lefaragásának - munkahelyteremtő hatását illetően is szkeptikus; félő ugyanis, hogy az élőmunka hatékonyságát a cégvezetők a kitűzött határidőre nem lesznek képesek a kívánt mértékre növelni, ami következésképp vagy a versenyképesség romlását, vagy a termelés nagyobb fokú gépesítését és/vagy a kapacitások külföldre való telepítését eredményezi.
A francia statisztikai hivatal (INSEE) által e héten publikált, januári felmérésen alapuló adatok szerint az üzleti élet szereplői a beérkezett megrendelések alapján az első negyedévben a növekedés fellendülésére számítanak, szemben a legutóbbi, lanyhuló gazdasági aktivitást előrejelző októberi felméréssel. Elemzők szerint a brazil válság hatása a francia gazdaságra marginálisnak tekinthető, ám a deflációs veszély növekedése és egyéb bizonytalanságok miatt az 1999. évi várható növekedési ütemet az OECD által előrejelzettnél alacsonyabb, 2 százalék közeli szinten valószínűsítik.
Az INSEE adatai egybeesnek az elmúlt hetekben közzétett olasz és német konjunktúrajelentések főbb megállapításaival, miszerint az eurózóna főbb gazdaságai jelenleg felszálló ágban vannak - amelyből következik, hogy az ECB bizonyára továbbra is kitart a jelenlegi kamatlábak mellett.
(REUTERS)
