A Nemzetközi Valutaalap elégedett a norvég költségvetéssel

Az IMF tavaly még jelentős költségvetési szigorítást ajánlott a norvég kormánynak, de a gazdasági helyzet azóta megváltozott, így a nemzetközi pénzintézet is enyhített álláspontján. A most közzétett IMF-jelentés szerint továbbra is inflációs nyomással kell számolni Norvégiában, és szükség van a bérkiáramlás visszafogására, a gyengébb növekedési kilátások és az alacsonyabb olajárak mindazonáltal csökkentik az inflációs kockázatot.
A GDP bővülése az IMF előrejelzése szerint a múlt évre becsült 2,5 százalékról idén 1,25 százalékra esik vissza, az infláció pedig 2,3 százalékról 3 százalékra nő. A munkanélküliség a tavalyi 3,2 százalékról idén várhatóan 3,5 százalékra emelkedik. A norvég gazdaság, mint a jelentés rámutat, hat éven keresztül megszakítás nélkül nőtt, miközben az infláció alacsony maradt, és a főbb mutatók - így a növekedés, a foglalkoztatás, a költségvetési helyzet és a külgazdasági egyensúly - tekintetében ma is az egyik legerősebb Európában. A folyó fizetési mérleg hiánya a legfrissebb hivatalos adatok szerint a múlt év első 11 hónapjában 4 milliárd korona volt, szemben az egy évvel korábbi 53,8 milliárd korona többlettel (1 dollár=7,66 norvég korona).
Svein Gjedrem, a norvég központi bank elnöke szintén úgy látja, a gazdasági növekedés lelassul az elkövetkező években, és a bérkiáramlás korlátozása, illetve az alacsonyabb infláció lehetővé fogja tenni a kamatok további csökkentését. A GDP növekedése az olajszektort figyelmen kívül hagyva - a központi bank decemberi előrejelzése szerint - a múlt évre becsült 3 százalékról idén 0,5 százalékra lassul, amit jövőre 0,25 százalékos GDP-csökkenés követ. A jegybank a múlt héten 0,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatokat (NAPI Gazdaság, 1999. január 28., 2. oldal), ami a bankelnök szerint összhangban van az eurózóna országaiban augusztus óta végrehajtott hasonló intézkedésekkel. A norvég jegybank utoljára tavaly novemberben emelte a kamatokat.
(REUTERS)