Az állampapírok eladása különösen azt követően gyorsult fel, hogy a Fitch IBCA londoni hitelminősítő intézet igazgatója, David Marshall a Reuters televíziónak nyilatkozva kijelentette: az elképzelés a kormányzati hitelek felduzzadását hozhatja magával, ami éppenséggel a kamatok emelkedése irányában hat, ez pedig végső soron az adóterhek növekedéséhez vezethet. Ez a perspektíva Marshall szerint negatív hatást gyakorol az országkockázati besorolásra.
A tízéves államkötvények hozama a nyilatkozatot követő eladási hullám következtében péntek délutánra 2,375 százalékra emelkedett a csütörtöki esti 2,190 százalékról, de elmaradt a szerdai 2,440 százalékos hozamtól, ami 1997 júniusa óta a legmagasabb érték volt. A hozamemelkedés nyomán a jen is erősödött a dollárral szemben. Szerdán az váltotta ki a hozamok emelkedését, hogy Mijadzava Kiicsi pénzügyminiszter kijelentette: nem aggasztja a hosszú lejáratú kamatok utóbbi napokban megfigyelhető növekedése.
A befektetők láthatólag attól tartanak, hogy a kormány által a következő pénzügyi évben tervezett 30 ezer milliárd jen (2,7 milliárd dollár) összegű kötvénykibocsátás, amely a gazdaságösztönző intézkedések finanszírozására szolgál, még jobban elárasztaná az amúgy is telített államkötvénypiacot.
Az amerikai pénzügyminisztérium még csütörtökön cáfolta a hírt, hogy Robert Rubin pénzügyminiszter támogatja a japán jegybanki kötvényvásárlásra vonatkozó elképzelést. Pénteken Ikeda Jukihiko, a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik vezető politikusa csatlakozott a koncepciót ellenző kormányzati politikusokhoz. Ikeda szerint sem szükség, sem lehetőség nincs a jegybanki kötvényvásárlásra. A japán törvények tiltják ugyanis, hogy a jegybank közvetlenül államkötvényt vásároljon, kivéve a speciális eseteket, amelyeket azonban nem definiál a jogszabály.
(REUTERS)
**** KERETBEN ****
Japán hitel Indonéziának
Japán 2,4 milliárd dollár értékű jenhitelt folyósít Indonéziának, hogy ezzel is segítsen az ország 1999-2000-es költségvetés hiányának befoltozásában. Indonézia a kölcsönt abból a 30 milliárd dollárt kitevő Mijazava-alapból kapja, amelyet Japán a válság által leginkább sújtotta öt délkelet-ázsiai ország számára hozott létre tavaly, hogy elősegítse a térség krízisből való kilábalását. A kölcsönből 1,5 milliárd dollárt a japán Eximbank biztosít, míg a 900 millió dollár a Külföldi Gazdasági Együttműködési Alap hitele.
Ginandjar Kartasasmita indonéz gazdasági miniszter bizonyos benne, hogy országa további hiteleket kap Japántól, és sikerül előteremteni azt az 5 milliárd dollárt, ami a költségvetés kiegyensúlyozásához szükséges. Elemzők szerint a japán kormány, amely a kölcsönt főként a vállalati hitelek átalakítására és a bankok feltőkésítésére nyújtja, meglehetősen szkeptikus, hogy az indonéz kormány képes-e a korrupció felszámolására, ezért a további hitelnyújtást illetően kivárja a júniusi választásokat.
(REUTERS, MTI)