A gazdaság visszaesésében döntő szerepet játszott a tavaly augusztusban kitört pénzügyi válság, a rubel 70 százalékos leértékelődése, az olajbevételek zuhanása és a gyenge gabonatermés, amely az egy évvel korábbi szint alig felét érte el. 1997-ben 0,8 százalékkal bővült a GDP, a Szovjetunó felbomlása óta ez volt az első év, amikor nőtt a gazdaság. 1999-re az elemzők 5-8 százalék közötti visszaesést prognosztizálnak, a kormány maga sem vár javulást a második félév előtt, a költségvetési tervezet ennek ellenére azzal számol, hogy 4000 milliárd rubelre nő a GDP.
Tavaly a feldolgozóipar 39,4 százalékkal járult hozzá a GDP előállításához az egy évvel korábbi 40,4 százalék után, a szolgáltatási szektor részesedése ezzel szemben 51,4-ről 53 százalékra nőtt. Az ipari termelés a statisztikai bizottság decemberi jelentése szerint tavaly 5,5 százalékkal csökkent, ezt az adatot a gazdasági minisztérium később 5,2 százalékra módosította.
A jegybank arany- és valutatartaléka a tegnapi bejelentés szerint 11,6 milliárd dollárt tett ki, ami a legalacsonyabb szint az utóbbi három évben. Ennek oka elemzők szerint az, hogy a jegybank jelentős összegeket költött az eurokötvények kamatainak törlesztésére és a gyengülő rubel támogatására.
Jurij Maszljukov orosz miniszterelnök ma találkozik a Nemzetközi Valutaalap Moszkvában tartózkodó küldöttségével, hogy megtárgyalják az eddigi vizsgálódások eredményeit. A kormányfő olyan memorandum lefektetését szeretné elérni, amely új hitelmegállapodás alapját képezheti. Moszkvának az idei hiteltörlesztési kötelezettségek teljesítéséhez égető szüksége lenne újabb külföldi források bevonására. A nyugati hitelezők eközben aggódva figyelik az Oroszország által kibocsátott eurokötvények utáni fizetési kötelezettségek teljesítését, miután az orosz Onekszimbank hétfőn nem teljesítette esedékessé vált 12,4 millió dolláros kamatfizetési kötelezettségét és bejelentette, hogy át kívánja ütemezni adósságait. A bank már a múlt héten sem fizette ki akkor esedékessé vált tartozását (NAPI Gazdaság, 1999. január 30., 6. oldal).
(REUTERS)
**** KERETBEN ****
Jóváhagyta a büdzsét a belarusz alsóház
A belarusz parlament alsóháza megszavazta az ország idei költségvetését, amelynek hiánya a GDP 1,8 százalékát teszi ki, szemben a tavalyi évre előirányzott 3,5 százalékos deficittel. A 33,5 ezer milliárd belarusz rubelt (240 millió dollár) kitevő hiány kétharmadát a kormány belföldi kötvénykibocsátással kívánja finanszírozni, a fennmaradó részt a központi banktól veszi kölcsön. A költségvetés idén 80-100 százalékos inflációval számol a tavalyi 182 százalékkal szemben. A belarusz kormány azt reméli, hogy a szigorú költségvetés kedvezően befolyásolja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségét, amely a héten érkezett meg Minszkbe, hogy áttekintse a gazdasági reformokat. Az országnak égető szüksége van az IMF 100 millió dolláros kölcsönére, amelyet az orosz válság negatív hatásainak kiegyensúlyozására igényelt.